A Museion és az alexandriai könyvtár szellemi hatásukat tekintve a hellénizmus korának legfontosabb intézményei voltak. A 'museion' szó azt jelenti: "a Múzsák szentélye", és eredetileg bármilyen, a múzsáknak szentelt helyet - például ligeteket - így neveztek. Az alexandriai Museion azonban - bár területén valószínûleg helyet kapott egy a múzsáknak szentelt templom is - sokkal több volt kultuszhelynél, inkább a mai tudományos kutatóintézetekhez hasonlíthatjuk. Ez volt az elsõ olyan intézmény, amelyet kizárólag a tudományos kutatás és a szellemi örökség megõrzésének céljából hoztak létre, és a Museionba meghívott tudósok az elsõk a világon, akik azért kaptak fizetést és ellátást, hogy "fõállásban" a tudomány kérdéseivel foglalkozzanak.

Valószínûleg I. Ptolemaios Sótér alapította, aki Nagy Sándor (Alexandros) közvetlen utódja volt Egyiptom trónján; majd a Ptolemaios-dinasztia elsõ felének uralkodói is patrónusként segítették elõ az ott folyó szellemi tevékenységet. Maguk is gyakran részt vettek a tudományos elõadásokon. A dinasztia és a Museion közötti kapcsolat azért is fonódhatott ilyen szorosra, mert a trónörökös nevelését mindig a Könyvtár vezetõjére bízták, aki egyben a Museion elsõ embere is volt.

A Museion tagjai a hellénizmus korának legnagyobb tudósai (és olykor mûvészei - elsõsorban költõi-írói) voltak. Az uralkodó meghívására érkeztek Alexandriába rövidebb vagy hosszabb idõre, de volt olyan is, aki az egész életét itt élte le. Az intézmény pontos szervezõdését, illetve a benne található épületeket nem ismerjük. Bizonyára volt benne egy szentély a Múzsáknak, akik inspirálták az ott folyó munkát; irodalmi mûvek beszámolnak arról, hogy a közös helyiségben elköltött étkezések a tudósok számára szellemdús beszélgetésekre is alkalmat teremtettek. Volt egy elõadásokra alkalmas terem tudományos és filozófiai viták céljaira, és természetesen ott volt a méltán híres alexandriai könyvtár. A Museionhoz tartozott egy növény- és állatkert távoli tájakról származó, ritka fajokkal; egy csillagvizsgáló, valamint természettudományos kísérletek elvégzésére alkalmas "laboratóriumok" is.

Az alexandriai tudósok által elért tudományos eredmények egyáltalán nem csak ókori mértékkel mérve tekinthetõk kiemelkedõ jelentõségûnek. Fáradhatatlan munkájuk nélkül ma szegényebbek lennénk a görög irodalom remekmûveivel: õk rendszerezték és mentették meg a késõbbi évszázadoknak Homéros, a három nagy tragédiaköltõ (Aischylos, Sophoklés, Euripidés), a lírikusok mûveit. Számos tudományág (a régi szövegekkel foglalkozó filológia, a matematika, a geometria, a földrajz, a csillagászat, az orvostudomány stb.) módszertani alapjait is Alexandriában tették le. Az uralkodó a Museion és a könyvtár vezetõjéül mindig kiváló kutatókat választott, akik - a mi számunkra talán meglepõ módon - nemcsak a ma társadalomtudománynak nevezett területeken tevékenykedtek. Sokoldalú emberek voltak: egyikük, Kallimachos (Kr.e. 310-240) nemcsak arról nevezetes, hogy elsõként rendszerezte a teljes görög irodalmat és elkészítette a könyvtár katalógusát, hanem a hellénizmus korának egyik legkitûnõbb költõje is volt. A könyvtár harmadik vezetõje, Eratosthenés (Kr.e. 280-200), irodalmi kutatásai mellett elsõsorban földrajzzal és kronológiával foglalkozott. Elkészítette az akkor ismert világ térképét és kiszámította a Föld kerületét is. Nem véletlen, hogy a természettudományi tanulmányaink során felbukkanó görög tudósok többsége az alexandriai Museionban dolgozott: Eukleidés (Kr.e. 300 körül) itt írta meg geometriai tankönyvét, az "Elemek"-et; Archimédés (Kr.e. 280-212) matematikai és fizikai felfedezéseket tett (pl. a testek fajsúlyának meghatározása). Azt is alexandriai kutató (Aristarchos, Kr.e. 320-250) ismerte fel elõször, hogy a Föld kering a Nap körül és forog saját tengelye körül. Természetesen a filozófia is virágzott Alexandriában: Epikuros (Kr.e. 342-271) és a kitioni Zénón (Kr.e. 336-263) is itt dolgozott.

Az alexandriai Museion virágkorát a Ptolemaios-család elsõ néhány tagjának uralkodása alatti, mintegy százötven éves idõszakban élte. A Kr.e. 2. század közepének uralkodói testvérháborúi és belpolitikai csatározásai vezettek hanyatlásához, és bár ezután is még századokig mûködött, korábbi fényét soha nem nyerte vissza.

A legtöbb nyelvben megtalálható 'múzeum' szó szintén az alexandriai Museion nevébõl származik. A mai múzeumok, ha valóban megfelelnek névadó intézményük szellemiségének, nem érik be gyûjteményeik megõrzésével és gyarapításával, hanem tudományos mûhelyekként is mûködnek.

Irodalom:

A.K. Bowman, Egypt after the Pharaohs, Oxford University Press 1990.
H. Kinder - W. Hilgemann, SH atlasz. Világtörténelem, Budapest 1992.
P. Levi, A görög világ atlasza, Budapest 1994.
A. Swiderkowna, A hellenizmus kultúrája, Budapest 1981.
R. MacLeod (szerk.), The Library of Alexandria, The American University in Cairo Press 2002.
Strabón, Geógraphika (XVII. 1. 8.), Budapest 1977.


Figler Krisztina - Hasznos Andrea
2004