| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Griff gör.: gryps; lat. gryphus; vsz. azonos a héber kerub szóvalSzinte valamennyi ókori keleti kultúrában (egyiptomi, babilóni, asszír, hettita, perzsa, föníciai, héber) honos csodás szörny, amely a krétai és mykénéi korban, majd a geometrikus kortól kezdve a görög világban is feltűnik. Legtöbbször szárnyas lény oroszlántesttel és sasfejjel, de vannak oroszlán- vagy kígyófejű, madárlábú vagy skorpiófarkú változatai is. Gyakran istenek követe, főleg Apollón, Artemis és Dionysos, a római kortól pedig Nemesis szolgálatában. A görög művészetben a griffek gyakorta megjelennek, a geometrikus kortól kezdve egészen az ókor végéig: legtöbbször mint félelmetes, de egyszersmind a bajtól oltalmazó szörnyek. Gyakran látni őket harcjelenetekben (például a félszemű mesebeli néppel: az arimasposokkal, vagy az amazónokkal és más szörnyekkel való küzdelemben), de önálló díszítőelemként is. Jól ismert tárgy az a griff-fejekkel díszített bronz üst, amit a samosiak ajánlottak fel a háborús zsákmány tizedéből Héra szentélyében, és amiről Hérodotos is beszámol. A görög irodalomban Aristeas (Kr.e. 6. sz.) eposzában játszanak főszerepet: eszerint a griffek messze északon temérdek aranyat őriznek, és állandó harcban állnak az arimasposokkal, akik el akarják rabolni tőlük a kincset. Aischylos és Hérodotos pedig úgy meséli, hogy a griffek a távoli kelet mesés aranykincseit őrzik. Elbeszéléseiket későbbi szerzők alaposan kiszínezik és sok tarka történetet mesélnek a griffekről. Irodalom: K. Ziegler, Der Kleine Pauly 2 (1979) 876-7, s.v. Greif Bélyácz Katalin 2004 |
|
|||||||||||||
