|
Kréta
 | | Krétai látkép |
Kréta 8300 négyzetkilométeres területével a mai Görögország legnagyobb szigete, kelet-nyugati hosszúsága kb. 250 km, míg észak-déli szélessége 12-57 km. A szigeten keresztül húzódó hegység legmagasabb pontjai a Fehér-, az Ida- és a Dikté-hegyek.
Ezen a szigeten alakult ki Európa első magaskultúrája, az ún. minósi kultúra. Habár meghatározóak voltak a keleti vonásai, hiszen a szigetet elsőként benépesítők valószínűleg Elő-Ázsiából vagy Anatóliából érkeztek, mégis nagy mértékben különbözött a keleti kultúráktól. Már a neolitikumból származó leletek is jelentősek, a sziget fénykorát azonban a bronzkorban élte, amikor olyan híres paloták épültek, mint Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. Ezekben palotaközpontokban szerveződött meg a sziget politikai és gazdasági élete.
Kr.e. 1450 körül természeti katasztrófa rázta meg a virágzó krétai kultúrát. A tőle északra fekvő Théra (Szantorini) szigetén lévő vulkán kitörése hatását éreztette Krétán is.
 | | Krétai táj |
Ezt a válságot még sikerült kiheverniük, újjáépültek a paloták, de alig egy generációval később egy idegen, valószínűleg görög eredetű támadás söpört végig a szigeten, amelynek már nem tudtak ellenállni és a krétai civilizáció elveszítette önállóságát. Az Kr.e. 9. és a Kr.e. 7. sz. folyamán újra jelentős kulturális központként működött, de a görög klasszikus korban már veszített jelentőségéből és fokozatosan lehanyatlott.
A krétai civilizáció hatása a görög szárazföld kultúrájára azonban maradandó jelentőségű, és a görög mitológiában is megőrizte kiemelt pozícióját, mint Zeus születésének és nevelkedésének helyszíne.
|
|
|
