|
| Mi ez? | Agyag pecsétlő
| | Hol készült? | Egyiptom | | Mikor készült? | I. évezred 2. fele | | Miből készült? | égetett agyag | | Hol találták? | Egyiptom | | Hol található? | Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény | | Méret: | m: 2,7 cm; átm: 8,2 cm | | Állapot: | Oldalából egy darab kitörött.
| | Leltári szám: | 98.9.A | | Irodalomjegyzék: | Török L., After the Pharaohs - Treasures of Coptic Art from Egyptian Collections. Museum of Fine Arts, Budapest 2005 Spring. Budapest 2005,
84, No. 29.
Török L., A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból, Szépművészeti Múzeum, Budapest 2005 tavasz. Budapest 2005,
68, No. 29.
| | Korábbi gyűjtemények: | Szigeti József gyűjteménye
|
Nílusi agyagból kézzel formált pecsétlő, a pecsétet mintával nyomták.
Az egyiptomi keresztények az oltáriszentség kenyerét a kereszt jelével, állatalakokkal vagy mértani motívumokkal díszített, agyagból, kőből vagy fából készült kenyér-pecsételőkkel pecsételték le. A háztartásban egyéb szent szimbólumokat is használtak, hogy mágikus védelmet nyújtsanak a kenyér és az azt elfogyasztók számára. Az itt is megjelenő, két elforgatott négyzetből képzett nyolcágú csillag-forma szerencsét hozó motívum volt, amely a világegyetemet jelképezte. A motívum nem csak ruhadíszeken jelent meg, hanem építészeti elemeken, mozaikokon, falfestményeken és mindennapi tágyakon is a római, késő-antik és kora-bizánci korban, a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten egyaránt. A pecsétlőt a hátoldalán elhelyezett szalagfül segítségével lehetett megfogni.
|
|
Kapcsolódó lexikon-bejegyzések:
|
