Lexikon

A kopt művészet felfedezése

Különböző kopt lelőhelyeken már az 1880-as években megindultak az ásatások. Tudományos igényű és a legújabb régészeti módszereket alkalmazó kutatásokat azonban egészen a mai napig igen kis számban folytattak. Ennek oka egyrészt az, hogy a kopt leletek legtöbbször fáraókori lelőhelyek "másodlagos" termékeként kerültek felszínre és ezért csak minimális figyelmet fordítottak rájuk, másrészt, ha az érdeklődés középpontjában álltak is, akkor sem dokumentálták őket kellőképpen (vagy leginkább sehogy sem). Ennek következtében a kopt művészet ugyan gazdag emlékanyaggal rendelkezik, azonban a darabok egymáshoz való tér- és időbeli viszonyáról (tehát lelőhelyéről és lelőkörülményeiről) általában semmit sem tudni, ezeket már csak utólag lehet - ha lehet - rekonstruálni. Ezt az amúgy sem kedvező helyzetet tovább nehezíti, hogy a tárgyaknak még mindig csak kis része vált közkinccsé: nagyobb részük továbbra is publikálatlan és hozzáférhetetlen mind a szakmai, mind a nagyközönség számára.
Az első kopt kiállítás 1889-ben volt a kairói Bulaq Múzeumban. A kairói Kopt Múzeumot 1908-ban alapították. Minthogy Egyiptomban a külföldi kutatók kezdettől fogva jelen voltak, hamar kialakultak hatalmas kopt gyűjtemények Európában is: Párizsban, Londonban, Berlinben, Brüsszelben és Szentpétervárott.
A kopt művészettörténetben - a fent említett dokumentálási hiányosságok miatt - sokáig téveszmék tartották magukat. Ilyen volt az, hogy a keresztény kopt művészet kezdetben görög mitológiai témákat dolgozott fel, és azokat átértelmezte. Ez abból adódott, hogy Hérakleopolis Magnában (a mai Ahnasban) E. Naville, aki az 5. századi templomot föltárta, abban görög mitológiai faragványokra bukkant, és azokat a templom faragványaiként magyarázta annak ellenére, hogy azok jóval mélyebbről kerültek elő, mint maga az épület. Számos félreértés származott ebből az alapvető tévedésből, és a kopt művészetet ettől fogva jó ideig teljesen egyedi jelenségnek tekintették. Ez a művészet ráadásul a környező területekével összehasonlítva elmaradott is lett volna annak alapján, hogy klasszikus témákat nem-klasszikus formába öntött. Ez a "primitivitás" fejezte volna ki az egyiptomiak nacionalizmusát és szembenállását a Birodalommal a kalkhédóni zsinat után. Ez a szembenállás a következőkben fogható meg: görög-római-egyiptomi, idegen uralkodó osztály-bennszülött parasztság, pogány-keresztény és monofizita-ortodox ellentéte. Pedig már a századfordulón megszületett az az akkoriban túlságosan haladónak tűnő felismerés, miszerint a kopt művészetet - a Birodalom többi területének művészetéhez hasonlóan - a Mediterráneum (azaz a földközi-tengeri térség) szélesebb kultúrkörén belül lehet és kell elhelyezni. A további kutatások alapját olyan ásatások képezhetik a jövőben, melyek a legmodernebb régészeti módszerek alkalmazásával a tárgyakat minél szélesebb kontextusukban igyekeznek elhelyezni, ezáltal olyan összehasonlítási alapot nyújtva a korábban így-úgy előkerült leletekhez, amelyek alapján azokat is el lehet helyezni időben, térben, társadalmi, művészettörténeti stb. összefüggésükben.

Bechtold Eszter
2005

Összesen:224 db

következő 10>>