Lexikon

Az olympiai Héraion

Olympia legrégibb temploma, amelyet Pausanias híradása (V 16,1) szerint a mitikus ősidőkben Héra tiszteletére emeltek a közeli, amúgy teljesen jelentéktelen Skillus városának a lakói. A dór stílusban épült 6 x 16 oszlopos peripteros templom tényleg az egyik legkorábbi görög kőtemplom (eredetileg az oszlopai is fából készültek, amelyeket aztán fokozatosan cseréltek ki kőoszlopokra), valójában azonban egyáltalán nem olyan régi, mint ahogyan azt Pausanias állítja, hanem Kr.e. 600 táján épült. Építészéről és az építtetőkről semmit sem tudunk (Pausanias erre vonatkozó kijelentése szinte teljes bizonyossággal tévesnek tekinthető), sőt valójában az sem biztos, hogy az épület eredetileg Héra kultuszát szolgálta: egy nemrégiben kidolgozott, nagyon valószínű feltevés szerint az épület kezdetben Zeus temploma lehetett. Pausanias korában már mindenesetre múzeumként működött: ide gyűjtöttek össze számos korai és igen értékesnek tartott fogadalmi ajándékot. Itt állt például az a kivételesen jó állapotban megmaradt márványszobor is, amely Hermést ábrázolja, karján a gyermek Dionysosszal, és amely Pausanias híradása (V 17,3) szerint Praxitelés alkotása volt. Mindmáig igen vitatott, hogy a szobor valóban Praxitelés eredeti alkotása-e, vagy annak csupán későbbi másolata.
Egy másik híres látnivaló, az ún. Kypselos-láda a templom opisthodomosában állt; e cédrusfából készített és elefántcsont-domborművekkel gazdagon díszített archaikus kori láda mára nyomtalanul elveszett, de Pausanias részletes leírásának köszönhetően (V 17,5 skk.) nagyjából képet alkothatunk róla. A ládát öt sávban díszítették mitikus jelenetek ábrázolásaival (pl. Amphiaraos hadbavonulása, Pelias temetésén rendezett halotti játékok, Eteoklés és Polyneikés párbaja, Paris ítélete, Pelops és Oinomaos kocsiversenye, Héraklés hőstettei). Ezek a történetek az archaikus kori művészet kedvelt témái voltak, mégis egymáshoz csak nagyon lazán kapcsolódtak, és az egyes jelenetek, ill. a szereplők azonosítását sokszor csak magyarázó feliratok tették lehetővé a néző számára. Ezek hiányában már Pausanias, ill. az őt tájékoztató idegenvezetők is csak találgatni tudták, hogy mit ábrázoltak az egyes domborművek (ld. Pausanias V 18, 6-8; 19,7-9).

Patay-Horváth András
2006