Lexikon

Az alexandriai könyvtár

Az alexandriai könyvtárat elsősorban a Museionban folyó kutatások elősegítésére és a görögök szellemi örökségének megőrzésére hozták létre a Kr.e. 3. század folyamán. Megalapítása mögött az a nagy jelentőségű - végső soron Aristotelésre visszamenő - felismerés állt, hogy mások által létrehozott-összegyűjtött tudás érték, és a tudományos kutatásnak a már ismert tényekből kell kiindulnia. A könyvgyűjtemény tehát egyfelől elengedhetetlen volt a Museionban folyó tudományos munkához, másfelől az ottani tudományos és irodalmi tevékenység tovább gyarapította a könyvtárat.

A hellén származású Ptolemaios-uralkodók fontos feladatuknak tekintették, hogy megteremtsék a görög nyelven írt munkák hatalmas, valószínűleg teljes gyűjteményét. A könyvtár virágkorában, a Ptolemaios-kor folyamán megközelítőleg 500 000 papirusztekercset - azaz könyvet - őrzött, amelyek többsége több művet is tartalmazott. Habár elsősorban görög műveket gyűjtöttek, a könyvtárat a nem-görög kultúrkörből származó irodalommal is gazdagították. őriztek például egyiptomi népmeséket, amelyeket démotikus és görög nyelven is leírtak, és ugyanekkor fordították le héberről görögre a könyvtár gyarapítása céljából az Ószövetséget, de legalábbis Mózes öt könyvét (Septuaginta).

Az uralkodók az egész akkori ismert világból begyűjtötték a könyvtár számára érdekes szövegeket és másolatokat készíttettek róluk. A hagyomány szerint az Alexandriába érkező utasok csomagjait átvizsgálták, a könyveket elkobozták, és addig nem is adták vissza, amíg el nem döntötték, hogy értékesek-e a könyvtár számára. Ha pedig értékesnek bizonyultak, a tulajdonos búcsút mondhatott az eredeti példánynak, mert csak egy másolatot kapott vissza. Az egyik Ptolemaios-uralkodóról szóló történet úgy tartja, hogy óvadék ellenében kölcsönkérte Athénból a három nagy tragédiaköltő (Aischylos, Sophoklés és Euripidés) műveit tartalmazó tekercseket, és soha többé nem adta vissza: az athéniak csak értékes másolatokat kaptak helyettük. A könyvtárgyarapítás ezen módozatai nem feltétlenül felelnek meg a mai normáknak, az azonban tény, hogy az alexandriai könyvtár teljességre törekvő gyűjteménye nélkül ma alig ismernénk valamit a görög irodalomból.

A könyvtár pusztulásáról nincsenek egyértelmű adatok. Plutarchos szerint a Iulius Caesar és XIII. Ptolemaios között Kr.e. 48-47-ben folytatott harcok közben leégett, mások szerint ekkor valószínűleg csak egy raktár semmisült meg, nem az egész könyvtár. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a Kr.u. 4-5. században már nem létezett.

Irodalom:

A.K. Bowman, Egypt after the Pharaohs, Oxford University Press 1990.
H. Kinder - W. Hilgemann, SH atlasz. Világtörténelem, Budapest 1992.
P. Levi, A görög világ atlasza, Budapest 1994.
A. Swiderkowna, A hellenizmus kultúrája, Budapest 1981.
R. MacLeod (szerk.), The Library of Alexandria, The American University in Cairo Press 2002.
Strabón, Geógraphika (XVII. 1. 8.), Budapest 1977.

Figler Krisztina - Hasznos Andrea
2004