Erós-Dionysos-Thanatos
Septuaginta

A Septuaginta, vagyis "Hetvenes fordítás" (szokásos jelölése: LXX): Mózes öt könyvének (Tóra) legkorábbi görög fordítása, amelyet a Kr. e. 2. sz. elején készítettek Alexandriában.
A legenda szerint, amelyrõl az ún. Aristeas-levél számol be, II. Ptolemaios Philadelphos egyiptomi király (uralk. Kr. e. 282-246) azért, hogy az alexandriai Könyvtárat gyarapítsa, megkérte a jeruzsálemi zsidókat, hogy vigyék el neki szent könyvüket és küldjenek bölcseket, akik a héber eredetibõl görögre fordítják. Eleázár fõpap mind a tizenkét törzsbõl hat-hat vént jelölt ki a feladatra (más források szerint 70 vént - innen a "Hetvenes fordítás" elnevezés), akik elvitték törvénykönyvüket a királynak, amely finom pergamentekercsekre aranyozott betûkkel volt írva. Mielõtt a bölcsek nekifogtak volna a fordításnak, a király hatalmas lakomát rendezett tiszteletükre, amelynek során a vének a zsidó vallásról és annak parancsolatairól beszéltek, Ptolemaios Philadelphos pedig elragadtatva hallgatta õket. Három nap múlva elvitték õket a Pharos-szigetre, ahol zavartalanul dolgozhattak. 72 nap alatt készültek el a fordítással, mely nagy hatást gyakorolt a királyra.
A hagyományok szerint isteni ihlet szállta meg õket, amely segítette õket munkájuk során, és bár minden bölcset külön szobában helyeztek el és egymástól teljesen függetlenül kellett dolgozniuk, mégis teljesen egyforma fordításokat készítettek.
A késõbbi századokban további fejezeteket kapcsoltak a szöveghez, illetve kibõvítették az eredeti fordítást, de ezeket sem a zsidók, sem a reformáció nem tartotta hitelesnek, bár a Septuaginta eredeti szövege sem felel meg szó szerint a héber eredetinek.
A görög fordítás célja a legendával ellentétben valószínûleg nem az alexandriai Könyvtár gyarapítása volt, hanem az, hogy a Tóra héber szövegét érthetõvé tegyék a héberül már nem értõ, a Szentföldtõl távol élõ zsidók (a diaszpóra) számára.
Az elsõ keresztények is a görög Septuaginta fordítást használták egészen a Kr.u. 4.sz.-ig, amikor Szent Jeromos a héber eredeti alapján elkészítette a Biblia latin fordítását, a Vulgatát.


Balassa Eszter
2004