Erós-Dionysos-Thanatos
Az alexandriai könyvtár

Az alexandriai könyvtárat elsõsorban a Museionban folyó kutatások elõsegítésére és a görögök szellemi örökségének megõrzésére hozták létre a Kr.e. 3. század folyamán. Megalapítása mögött az a nagy jelentõségû - végsõ soron Aristotelésre visszamenõ - felismerés állt, hogy mások által létrehozott-összegyûjtött tudás érték, és a tudományos kutatásnak a már ismert tényekbõl kell kiindulnia. A könyvgyûjtemény tehát egyfelõl elengedhetetlen volt a Museionban folyó tudományos munkához, másfelõl az ottani tudományos és irodalmi tevékenység tovább gyarapította a könyvtárat.

A hellén származású Ptolemaios-uralkodók fontos feladatuknak tekintették, hogy megteremtsék a görög nyelven írt munkák hatalmas, valószínûleg teljes gyûjteményét. A könyvtár virágkorában, a Ptolemaios-kor folyamán megközelítõleg 500 000 papirusztekercset - azaz könyvet - õrzött, amelyek többsége több mûvet is tartalmazott. Habár elsõsorban görög mûveket gyûjtöttek, a könyvtárat a nem-görög kultúrkörbõl származó irodalommal is gazdagították. Õriztek például egyiptomi népmeséket, amelyeket démotikus és görög nyelven is leírtak, és ugyanekkor fordították le héberrõl görögre a könyvtár gyarapítása céljából az Ószövetséget, de legalábbis Mózes öt könyvét (Septuaginta).

Az uralkodók az egész akkori ismert világból begyûjtötték a könyvtár számára érdekes szövegeket és másolatokat készíttettek róluk. A hagyomány szerint az Alexandriába érkezõ utasok csomagjait átvizsgálták, a könyveket elkobozták, és addig nem is adták vissza, amíg el nem döntötték, hogy értékesek-e a könyvtár számára. Ha pedig értékesnek bizonyultak, a tulajdonos búcsút mondhatott az eredeti példánynak, mert csak egy másolatot kapott vissza. Az egyik Ptolemaios-uralkodóról szóló történet úgy tartja, hogy óvadék ellenében kölcsönkérte Athénból a három nagy tragédiaköltõ (Aischylos, Sophoklés és Euripidés) mûveit tartalmazó tekercseket, és soha többé nem adta vissza: az athéniak csak értékes másolatokat kaptak helyettük. A könyvtárgyarapítás ezen módozatai nem feltétlenül felelnek meg a mai normáknak, az azonban tény, hogy az alexandriai könyvtár teljességre törekvõ gyûjteménye nélkül ma alig ismernénk valamit a görög irodalomból.

A könyvtár pusztulásáról nincsenek egyértelmû adatok. Plutarchos szerint a Julius Caesar és XIII. Ptolemaios között Kr.e. 48-47-ben folytatott harcok közben leégett, mások szerint ekkor valószínûleg csak egy raktár semmisült meg, nem az egész könyvtár. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a Kr.u. 4-5. században már nem létezett.

Irodalom:

A.K. Bowman, Egypt after the Pharaohs, Oxford University Press 1990.
H. Kinder - W. Hilgemann, SH atlasz. Világtörténelem, Budapest 1992.
P. Levi, A görög világ atlasza, Budapest 1994.
A. Swiderkowna, A hellenizmus kultúrája, Budapest 1981.
R. MacLeod (szerk.), The Library of Alexandria, The American University in Cairo Press 2002.
Strabón, Geógraphika (XVII. 1. 8.), Budapest 1977.


Figler Krisztina - Hasznos Andrea
2004