|
Athéné
 | | Athéna születése, a Phrynos-festõ egyik vázaképe, Kr.e. 560-550 |
Zeus leánya, aki apja fejébõl pattant elõ teljes fegyverzetben. Bátorság és bölcs tanács tekintetében apjához hasonló. Szûz istennõ, aki a háborúkban leli kedvét; az elsõ sorban harcolt a gigászok elleni küzdelemben. Mellvértjét a Gorgó-fõ díszíti, amely gyakran megjelenik pajzsán is.
A mítoszok régtõl fogva összefüggésbe hozzák Athénnal. Attika birtoklásáért ugyanis versengés alakult ki közte és Poseidón között. Poseidón szigonyával sós forrást fakasztott egy sziklából az Akropolison, de végül Athéné gyõzedelmeskedett azzal, hogy lándzsaszúrásának nyomában egy olajfát sarjasztott, amelynek termése még ma is fontos természeti kincs Athénban. Az a történet is a városhoz köti az istennõt, amely szerint a földbõl sarjadt Erichthoniost, Athén mitikus királyát õ nevelte fel. Athéné a város védõistennõje, az õ tiszteletére rendezték meg évente a panathénaia-ünnepet, illetve minden negyedik évben a nagy-panathénaiát.
A harc mellett a mûvészetek és a kézmûvesség istennõje is. Leginkább a kovácsok, fémöntõk mûvészetét szerette és pártfogolta, de õ tanította meg az embereknek azt is, hogyan kell szekeret készíteni. A lányokat a nõi munkákra tanította (fonás, szövés, gyapjú megmunkálása). Kedvét lelte a zenében is, õ találta fel a fuvolát. Késõbb ugyan elhajította, mert a fuvolajáték eltorzította az arcát. Az eldobott hangszert aztán Marsyas szilén vette fel.
Hõsök oltalmazója is volt, pártfogoltjai közé tartozott mindenek elõtt Héraklés és Théseus, továbbá Perseus, Odysseus, Diomédés és Tydeus.
A képzõmûvészeti ábrázolásokon általában teljes fegyverzetben, lándzsával és pajzzsal jelenik meg. Az athéni Akropolison neki emelt templomban, a Parthenónban állt egykor 12 m magas, aranyból és elefántcsontból készült kultuszszobra, Pheidias remekmûve. Sajnos az eredeti szobor nem maradt ránk, csak másolatait ismerjük. Az egyik leghívebb másolat az Athén melletti Varvakeionban talált tizenkétszeresen kicsinyített márványszobor.
Az istennõ a Parthenón épületének szobordíszein is megjelenik: a nyugati homlokzat oromcsoportja Poseidónnal való versengését ábrázolja Attika földjéért, a keleti oldalon Athéné születése volt látható. Mindkét kompozícióból csak töredékek maradtak fenn.
Kapcsolódó honlapok:
a British Museum honlapján
Irodalom:
Kerényi Károly, Görög mitológia, Bp. 1977.
J. Neils (ed), Goddess and Polis, Hanover - New Hampshire 1992, 13.
A. de Franciscis, Enciclopedia dell'arte antica 1 (1958) 758-765. s.v. Atena
Ritoók Zs.-Sarkadi J.-Szilágyi J.Gy., A görög kultúra aranykora, Bp. 1984, 473-503.
Birkás Éva
2004
|
|
|
|
