|
Héraklés
 | | Héraklés legyûri a nemeai oroszlánt |
Zeus és Alkméné fia. Ifjúkorát a Kithairón és a Helikón-hegy pásztorai között töltötte. Híres buzogányát is itt, a Helikónon szerezte: egy vadolajfát húzott ki a földbõl gyökerestül. A pásztorok gyakran jártak ilyen buzogányforma bottal, egyúttal legegyszerûbb vadászfegyverük is ez volt. Késõbb visszatért Thébaiba, ahol Kreón király hozzáadta feleségül Megara nevû lányát, hálából, mert Héraklés megszabadította a várost az Orchomenosban élõ minyések zsarnokoskodásától.
 | Atlas átnyújtja Héraklésnek a Hesperidák aranyalmáit, mellette az égboltot tartó Athéna - Az olympiai Zeus-templom metopéja
|
Héraklésnek Eurystheus király szolgálatába kellett állnia és tizenkét munkát elvégeznie a számára. Héra mesterkedése folytán ugyanis Eurystheus elõbb született meg, mint Héraklés, így Zeus, aki fia születését várta, kénytelen volt betartani ígéretét: aki aznap megszületik, uralkodni fog az összes körülötte lakón. Héraklés a munkák során kísérteties állatokat ejtett foglyul, az istenek, néha kimondottan az alvilági istenek tulajdonait. Utána azonban elnyerhette a tetteivel kiérdemelt halhatatlanságot. Az alábbi tizenkét munkát hajtotta végre: a nemeai oroszlán megölése (ennek lenyúzott bõrét viselte aztán), a lernai kígyó megölése, a keryneiai gímszarvas elfogása, az erymanthosi vadkan elfogása, a Stymphalos-tó madarainak elkergetése, Augeias király istállóinak kitakarítása, a thrák Diomédés emberevõ paripáinak megszerzése, Minós bikájának elfogása, az amazónkirálynõ övének megszerzése, Géryoneus marháinak elhajtása, a Hesperisek aranyalmáinak ellopása, Hádés kutyájának felhozatala az Alvilágból.
Ez a tizenkét munka együtt elõször az olympiai Zeus-temlom metopéin jelenik meg.
 | Héraklés Athéna segítségével kitisztítja Augeias istállóját -
Az olympiai Zeus-templom metopéja |
Munkái végeztével õrület szállta meg, és megölte a gyermekeit és a feleségét, azt képzelve, hogy Eurystheus hozzátartozói. Ezután még egy vendéggyilkosságot követett el: megölte az oichaliai Eurytos király fiát, Iphitost, a rajta Oichaliaban esett sérelmek miatt. Hogy vezekeljen vétkéért, három évig Omphalé lyd királynõ szolgálatába kellett állnia.
Korábban megmentette Oineus király lányát, Déianeirát erõszakos kérõjétõl, Akhelóos folyamistentõl. Ezzel elnyerte a lány kezét. Mikor hazafelé indult ifjú mátkájával, egy folyóhoz értek, ahol Nessos kentaur töltötte be a révész tisztjét. Elsõként Déianeirát vette a hátára, hogy átvigye a túlsó
partra, de erõszakot akart elkövetni rajta, ezért Héraklés megölte. A kentaur nem halt meg azonnal, elõtte sikerült rászednie Déianeirát. Arra biztatta, hogy fogja fel vérét, mert annak varázsereje van: Héraklés nem fog soha más nõbe beleszeretni, ha olyan inget hord, amit az õ vérével itattak át. Déianeira megfogadta a tanácsot.
Hamarosan szükségét is látta, hogy felhasználja a kentaur ajándékát: Héraklés haddal elfoglalta Oikhaliát, megölte Eurytost, és annak lányát, Iolét a rabnõjévé tette. Déianeira Nessos vérébe áztatott köntöst küldött Héraklésnek, ami égetni kezdte a bõrét, mikor felvette, és nem tudta letépni a testérõl. Végül máglyát készíttetett magának az Oita-hegyén, hogy a halálba menekülhessen. Tagjai azonban a lángok közt istenivé váltak, és Héraklés felkerült az olymposi istenek közé. Héra hozzáadta lányát, Hébét feleségül.
Legjellemzõbb ábrázolásain a lenyúzott oroszlánbõrt viseli. Az oroszlán feje Héraklés fejét, a bõr a hátát fedi, a mancsok pedig elöl a mellkasán vannak megkötve. Gyakran látható még nála bunkósbot, íj, vagy ritkábban kard.
Irodalom:
Kerényi K., Görög mitológia, Budapest. 1977.
H. Sichtermann, Enciclopedia dell'arte antica 3 (1960) 378-387. s.v. Eracle
Birkás Éva
2004
|
|
|
|
