| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Alexandria Város Egyiptom földközi-tengeri partján, a Nílus deltájának nyugati csücskében. Nevét Nagy Sándorról (Alexandros) kapta, aki egy viszonylag jelentéktelen egyiptomi település, Rhakótis helyén alapította Kr. e. 332-ben. I. Ptolemaios Sótér Kr.e. 319-ben Egyiptom fővárosává tette Alexandriát, amely - részben kedvező fekvésének, részben a királyi támogatásoknak köszönhetően - hamarosan a hellénisztikus világ egyik legjelentősebb kulturális, politikai és kereskedelmi központjává vált.Az alexandriai Museion és a könyvtár, amely több százezer irodalmi és tudományos munkát őrzött, I. Ptolemaios korában alakult és a Kr. u. 3. század végén semmisült meg. Alexandria a tudományos élet mellett a földközi-tengeri kereskedelem központjául is szolgált: kikötője összeköttetést biztosított a Nílus-völgy és Meroé, valamint a Vörös-tenger irányában Arábia és India között. Legfontosabb kiviteli cikke az üveg, a papirusz és a vászon volt. A város lakosságát (amelynek száma a Ptolemaios-kor végére az egymillió főt is elérte) három etnikum alkotta. A görögök a királyi negyed közelében telepedtek le, az egyiptomiak a város déli részén fekvő Rhakótis-negyedben éltek, a meglehetősen nagy számú zsidó népesség pedig a keleti zónát lakta. Bár a három etnikum együttélése korántsem volt mentes a konfliktusoktól, kulturális tekintetben a város valódi olvasztótégelyként működött, amelyben a régi egyiptomi elemek az antik görög és zsidó kultúra vonásaival keveredtek. Sarapis isten kultusza, amelyet I. Ptolemaios kezdeményezésére honosítottak meg Alexandriában, tudatosan ötvözte az egyiptomi és görög elemeket: az egyiptomi Ozirisz és Ápisz alakjából létrejövő istenalakot a Zeuséhoz hasonló görög ikonográfiával ábrázolták, az egyiptomi Rhakótis-negyedben álló görög jellegű főszentélyének alapításáról kétnyelvű feliratok tanúskodnak. A kultúrák keveredését példázzák Alexandria temetői is: Kom es-Suqafa római kori katakombáiban a régi egyiptomi túlvilághit ábrázolása jelenik meg császárkori köntösbe bújtatva. Alexandria a kereszténység térhódítása után is megőrizte kulturális vezető szerepét. Az új hit, amelyet a legenda szerint Szent Márk hozott el a városba, eleinte főként a zsidó népesség körében terjedt el, később pedig az ő közvetítésük révén a görög populáció is felkarolta. A Kr. u. 2. században Alexandriában alakult meg a híres katekéta iskola, amelynek teológusai (Pantainos, Alexandriai Kelemen, Órigenés) a görög kultúra és a keresztény hit összeegyeztetésére törekedtek, és a szentírás-értelmezés allegorikus irányzatát hirdették. Hosszú ideig Alexandria volt az egyiptomi keresztény (kopt) egyház központja is. Endreffy Kata 2004 |
|
||||||||||||||||
