| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Paloták
Négy alapvető funkció köthető hozzájuk: politikai, azaz a királyi adminisztráció és diplomácia lebonyolítása, kultikus, vagyis a vallási élet központjaként is működtek, rezidenciális, mert itt élt az uralkodó, és gazdasági, mert innen szervezték meg a műhelyekben folyó munkát és a mezőgazdasági tevékenységet, illetve a palotákból irányították a kereskedelmet is. Krétán a középső bronzkorban, kb. Kr.e. 1950 körül épültek az elsők, az ún. ó-paloták: Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. Kr.e. 1700 körül válságba került a kultúra, minden bizonnyal belső konfliktusok hatására, a paloták megrongálódtak vagy elpusztultak, de hamarosan újjáépültek: ezt a kort nevezik az új paloták korának. A paloták nagyjából hasonló felépítéssel bírtak: nagy központi udvar köré szerveződött a többi épület, azaz a hosszúkás raktárak, a trónterem, a szentélye, a lakórészek és szálláshelyek, a műhelyek. Emeletes építmények voltak, bonyolult és összetett alaprajzzal. A paloták melletti városokban közterek, szentélyek és további műhelyek épültek a lakóházakon kívül, de vannak jelek arra is, hogy a városok a palotáktól függetlenül a kereskedelemben is részt vettek. Nincs pontos elképzelés arról, hogy hogyan is nézett ki a paloták társadalma. Úgy tűnik, hogy a király jelentős hatalommal bírt, miközben valamilyen kezdetleges demokrácia is megjelenhetett a palotákat körbevevő városokban. A paloták közül a korai időszakban egyik sem bírt főhatalommal a többi felett, sokkal inkább egyenrangúak voltak, amelyek vetélkedhettek vagy kooperálhattak egymással, az adott helyzetnek megfelelően és majd csak az új paloták korában szerzi meg a főhatalmat Knóssos. A görög szárazföldön a késő-bronzkor kezdetétől, kb. Kr.e. 1500-tól épültek paloták, közülük Pylos maradt meg a legjobb állapotban, míg a legfontosabb központ Mykéné volt, de jelentős volt Tiryns, illetve Athén vagy Thébai is. Alaprajzuk eltért a krétaiaktól, kisebbek voltak és legtöbbjük falakkal volt megerősítve, így háború esetén menedékül szolgálhattak a körülöttük épült város lakóinak is. Ezekben a palotákban megjelent a későbbi görög építészet sajátos épülettípusa, a megaron is. Kr.e. 1200 k. a palotákat lerombolták, és kb. 100 évvel később a mykénéi kor véget ért. |
|
