| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Athéné
A mítoszok régtől fogva összefüggésbe hozzák Athénnal. Attika birtoklásáért ugyanis versengés alakult ki közte és Poseidón között. Poseidón szigonyával sós forrást fakasztott egy sziklából az Akropolison, de végül Athéné győzedelmeskedett azzal, hogy lándzsaszúrásának nyomában egy olajfát sarjasztott, amelynek termése még ma is fontos természeti kincs Athénban. Az a történet is a városhoz köti az istennőt, amely szerint a földből sarjadt Erichthoniost, Athén mitikus királyát ő nevelte fel. Athéné a város védőistennője, az ő tiszteletére rendezték meg évente a panathénaia-ünnepet, illetve minden negyedik évben a nagy-panathénaiát. A harc mellett a művészetek és a kézművesség istennője is. Leginkább a kovácsok, fémöntők művészetét szerette és pártfogolta, de ő tanította meg az embereknek azt is, hogyan kell szekeret készíteni. A lányokat a női munkákra tanította (fonás, szövés, gyapjú megmunkálása). Kedvét lelte a zenében is, ő találta fel a fuvolát. Később ugyan elhajította, mert a fuvolajáték eltorzította az arcát. Az eldobott hangszert aztán Marsyas szilén vette fel. Hősök oltalmazója is volt, pártfogoltjai közé tartozott mindenek előtt Héraklés és Théseus, továbbá Perseus, Odysseus, Diomédés és Tydeus. A képzőművészeti ábrázolásokon általában teljes fegyverzetben, lándzsával és pajzzsal jelenik meg. Az athéni Akropolison neki emelt templomban, a Parthenónban állt egykor 12 m magas, aranyból és elefántcsontból készült kultuszszobra, Pheidias remekműve. Sajnos az eredeti szobor nem maradt ránk, csak másolatait ismerjük. Az egyik leghívebb másolat az Athén melletti Varvakeionban talált tizenkétszeresen kicsinyített márványszobor. Az istennő a Parthenón épületének szobordíszein is megjelenik: a nyugati homlokzat oromcsoportja Poseidónnal való versengését ábrázolja Attika földjéért, a keleti oldalon Athéné születése volt látható. Mindkét kompozícióból csak töredékek maradtak fenn. Kapcsolódó honlapok: a British Museum honlapján Irodalom: Kerényi Károly, Görög mitológia, Bp. 1977. J. Neils (ed), Goddess and Polis, Hanover - New Hampshire 1992, 13. A. de Franciscis, Enciclopedia dell'arte antica 1 (1958) 758-765. s.v. Atena Ritoók Zs.-Sarkadi J.-Szilágyi J.Gy., A görög kultúra aranykora, Bp. 1984, 473-503. Birkás Éva 2004 |
|
|||||||||||||||
