Lexikon | ![]() |
Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
Gorgó
A történet egyik ősibb változata szerint maga Athéna öli meg a Gorgót. Innen kapja a Gorgóölő melléknevet és eszerint a Gorgóneiont (a Gorgófőt) is saját jogon viseli a pajzsán, nem Perseus ajándékaként. A művészetben a Gorgó a Kr.e. 7. században jelenik meg, keleti hatásra. Az archaikus művészetben rémisztő külsejűnek mutatják. Eleinte gyakoriak egészalakos ábrázolásai is, rendszerint térdelőfutásban, később azonban uralkodóvá válik a Gorgófő, széles arccal, rémisztő szemekkel, kidugott nyelvvel, kígyókkal a hajában, gyakran négy szárnnyal és néha szakállasan. Mint bajt elrettentő szimbólum gyakori pl. pajzsokon, kapukon, hajókon, csészéken, de sírokon is. Idővel megszelídül a külseje, Kr.e. 400 k. már kifejezetten szépségnek ábrázolják, a hellénizmus idején pedig nem rémisztő, hanem megrémisztett alaknak mutatják. Irodalom: J. N. Bremmer, DNP 4 (1998) 1154-1156, s.v. Gorgo M. Schmidt, DNP 4 (1998) 1157, s.v. Gorgoneion F. Kiechle, Der Kleine Pauly 2 (1979), s.v. Gorgo H. v. Geisau, Der Kleine Pauly 2 (1979) 853, s.v. Gorgoneion Bélyácz Katalin 2004 |
|