Lexikon

Gorgó


Egészalakos Gorgó a szicíliai Selinusból
Forrás: Beazley Archive
A név jelentése görögül: akinek szörnyű a nézése, és akire szörnyű ránézni. A sok néphitben jelenlévő ijesztő maszkok rémjének, aki "szemmel ront", a görögöknél saját személyes mítosza lesz. Hésiodos az Istenek születésében három Gorgóról beszél, nevük: Sthennó, Eryalé és Medusa. ők a tengeristen Phorkys és Kétó lányai, a Graiák hugai, és az Ókeanoson túl laknak, messze nyugaton. Hármójuk közül csak egyikük, a Medusa halandó. Poseidóntól várandós, így amikor Perseus levágja fejét, Khrysaór és a Pégasos pattannak ki belőle. A történet, amint Perseus levágja a Medusa fejét, Athéna segítségével, gyakori téma az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt. Lukianos a Tengeri párbeszédekben úgy meséli, hogy Athéna a pajzsát tartotta Perseusnak, hogy annak tükrében lássa a Medusát, akit színről színre nem volt szabad látnia, mert szörnyet halt volna.
A történet egyik ősibb változata szerint maga Athéna öli meg a Gorgót. Innen kapja a Gorgóölő melléknevet és eszerint a Gorgóneiont (a Gorgófőt) is saját jogon viseli a pajzsán, nem Perseus ajándékaként.
A művészetben a Gorgó a Kr.e. 7. században jelenik meg, keleti hatásra. Az archaikus művészetben rémisztő külsejűnek mutatják. Eleinte gyakoriak egészalakos ábrázolásai is, rendszerint térdelőfutásban, később azonban uralkodóvá válik a Gorgófő, széles arccal, rémisztő szemekkel, kidugott nyelvvel, kígyókkal a hajában, gyakran négy szárnnyal és néha szakállasan. Mint bajt elrettentő szimbólum gyakori pl. pajzsokon, kapukon, hajókon, csészéken, de sírokon is.
Idővel megszelídül a külseje, Kr.e. 400 k. már kifejezetten szépségnek ábrázolják, a hellénizmus idején pedig nem rémisztő, hanem megrémisztett alaknak mutatják.



Irodalom:
J. N. Bremmer, DNP 4 (1998) 1154-1156, s.v. Gorgo
M. Schmidt, DNP 4 (1998) 1157, s.v. Gorgoneion
F. Kiechle, Der Kleine Pauly 2 (1979), s.v. Gorgo
H. v. Geisau, Der Kleine Pauly 2 (1979) 853, s.v. Gorgoneion

Bélyácz Katalin
2004
   
Összesen:2 db

1.Hamis szelence (pyxis)
2.Az athéni Andokidés-festő vörösalakos kylixe (ivócsésze)