Lexikon

Boiótia

A Közép-Görögország területén, az Euboiai-szoros és a Korinthosi-öböl között fekvő Boiótiát délről Attika és Megaris, nyugatról Phókis, északról Kelet-Lokris keletről pedig az Euboiai-szoros határolja. Boiótia nagykiterjedésű termékeny termőföldjeinek köszönhetően (elsősorban a Thébai-síkságnak a mykénéi korban lecsapolt Kopais-tó medencéjének) nem vett részt a görög gyarmatosításban. A síkságokat jelentősebb hegyvonulatok tagolják, a legmagasabb hegycsúcs a Boiótiát Phókis-szal határoló Helikón (1750 m), a mítoszok szerint a múzsák lakóhelye volt.
Legjelentősebb települése a virágkorát a késő-bronzkor idején élő Thébai volt. A történeti időkben a közelében fekvő Kabeirion, a kabirok helyi kultuszának szentélye a régió fontos kultuszközpontja volt. Boiótia más jelentősebb települése a szintén a bronzkorban kiemelkedő Orchomenos, valamint a késő-mykénéi temetőjéről és fejlett terrakotta kisplasztika iparáról ismert Tanagra volt. Boiótia művészetére az elszigeteltségének is betudható befeléfordulás jellemző. Egyéni hangú művészi kifejezési formái a kerámia edények és a terrakották voltak. A nagy méretű kőszobrászat képviselői Apollón ptoioni szentélyéből ismertek.
A görög történelem három fontos ütközetét vívták Boiótia területén: Kr.e. 479-ben a Plataiai melletti csata biztosította Hellás függetlenségét a perzsákkal szemben. A Kr.e. 371-ben Leuktránál vívott ütközet véget vetett Spárta hegemóniájának, és azt Epameinondas vezetésével Boiótia vette át - habár mindösszesen csupán kilenc évre. Végül pedig a Kr.e. 338-ban Chairóneiánál elszenvedett görög vereség a Hellás feletti makedón uralom kezdetét jelezte.


Lebegyev Judit
2004
   
Összesen:7 db

1.Festett nőalak (idol)
2.Fekvő szarvastehént borjával ábrázoló szobrocska
3.Terrakotta majomfigura
4.Feketealakos lapos csésze (lekané)
5.Terrakotta vadkecskefigura
6.Geometrikus díszítésű talpas csésze (kylix)
7.Kentaur-szobrocska