| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
A hellénisztikus kor Egyiptomban A Nagy Sándor (Alexandros) hódításaitól (illetve újabban az ő halála után, Kr.e. 323-tól) Egyiptom római meghódításáig (Kr.e. 31. - az actiumi csatáig, ahol Augustus legyőzi Antonius és Cleopatra seregeit) terjedő művelődési korszak elnevezése, amely a hellén (=görög) ógörög kifejezésből származik. Nagy Sándor világbirodalmat hozott létre, amelyen ő még egy személyben uralkodott, utódai (a diadochosok) azonban birodalmát hamarosan felosztották maguk között, az egység megszűnt: hosszas küzdelmek után Kr.e. 281-ben a következő három nagy királyság jött létre: Makedónia, élén az Antigonidákkal, Elő-Ázsia, élén a Szeleukidákkal és Egyiptom, élén a Ptolemaiosokkal. Azáltal, hogy népeken és országhatárokon ívelt át a Birodalom, majd Nagy Sándor utódai maradtak a trónokon, nagyon sok görög, illetve makedón került a különböző területek nem-görög népességébe; mivel a kiépülő hellénisztikus királyságokban ők alkották a hatalmi apparátus magját, vagy kereskedőkként, művészekként, kézművesekként az államot illetve honfitársaik igényeit szolgálták ki, így érthető módon a görög nyelv, kultúra, szellemiség, és művészet elterjedt és hatott Egyiptomon és Elő-Ázsián át a Közép-Keletig az egész egykori Birodalom területén. Mivel azonban a görög kultúra szükségképpen kölcsönhatásba lépett az adott terület kultúrájával, így a hellénizmusra görög, kisázsiai és egyiptomi művelődési elemek összeolvadása jellemző. Erre a kölcsönhatásra jellemző például, hogy az egyiptomi kultuszok a Ptolemaiosok alatt hatoltak be a mediterrán világba, ahol igen népszerűek lettek, a dinasztia kezdetén pedig tudatosan létrehozták az egyiptomi-görög Sarapis istent. Az egyiptomi vallás állatkultuszának leglátványosabb fejlődése pedig éppen a Ptolemaiosok alatt történt, és mind az egyiptomiak, mind a görögök előszeretettel gyakorolták azt. A hazai műemlékeken a Ptolemaiosok hagyományos egyiptomi stílusban (egyiptomi fáraókként) ábrázolják magukat és a Ptolemaios-kori templomok Egyiptomban is az egyiptomi hagyományokat követik, bár egy-egy görögös motívum vagy a Ptolemaios-jellegzetességek (pl. a templomok falát sokkal sűrűbben írják tele, mint elődeik) megjelennek; a mindennapok, az "alattvalók" művészetében sokkal inkább tetten érhető a klasszikus művészet és az egyiptomi találkozása és az idő előrehaladtával jól látszik a motívumok és az ábrázolásmódok egymásra hatása Egyiptom hellénisztikus művészetében.Irodalom: J. Baines - J. Málek, Az ókori Egyiptom atlasza, Budapest 1992. H. Kinder - W. Hilgemann, SH atlasz Világtörténelem, Budapest 1992. DNP 5 (1998), s.v. Hellenisierung Hasznos Andrea 2004 |
|
