|
| Mi ez? | Athéni feketealakos amphora | | Hol található? | Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény | | Méret: | m: 41,4 cm | | Állapot: | Ragasztva, a testen több helyen kiegészítés. | | Leltári szám: | 51.18 |
Vastag talpon ülő ívesen felfelé szélesedő, lapított tojásdad testű amphora belül profilált echinus-alakú szájjal és függőleges irányítású hármas osztású szalagfüllel. A váza felületét végig feketealakos díszítés borítja. A központi díszítést felül a nyakon és alatta, a váll felső részén, a test alsó harmadában és a képmező két oldalán, a fülek alatt ornamentális díszítés keretezi. A nyakon ellentett palmetta-lótuszsor motívum, alatta a váll tetején pedig váltakozva vörös és fekete színű kyma-sor fut körbe. A test alját félkör alakú, alul-felül indákkal összekötött lótuszbimbó sor, alatta pedig sugármotívum díszíti. A fülek alatt palmetta-lótusz kereszt minta látható.
A váza mindkét oldalát dionysikus jelenet díszíti: az A oldalon a jelenet közepét a köpenybe öltözött, szakállas Dionysos foglalja el, kezében egyik attribútumával, a szőlőággal, mögötte pedig egy jobbra menő kecskével. Két oldalán egy-egy, hosszú köpenyt viselő mainas látható, a bal oldali kezében krotalát (csattogtatót) tart. A váza hátsó oldalát egy kecskén lovagló, kezében borostyánágat tartó, köpenyes mainas, előtte egy másik futó köpenyes mainas díszíti. Mindkét oldali képmezőn a szabad helyet szőlőágak töltik ki rajtuk szőlőfürtökkel. A vázán az alakok fekete alapszíne mellett gazdag az egyéb járulékos színek használata. A fekete alakos vázafestészetben hagyományosan, így itt is fehér szín jelöli a ruha alól kilátszódó női testrészeket (karok, nyak, arc). Vörös színű festés jelzi Dionysos szakállát és a mainasok haját díszítő hajszalagot.
A budapesti amphorát az alakok belső részleteit jelző elnagyolt, hanyag bekarcolások, a zsúfolt kompozíció az athéni vázafestészet késői feketealakos produkciójába, ezen belül pedig az időszak legtermékenyebb műhelyéhez, a Leagros-csoporthoz sorolja (attribúció). A váza a Leagros-csoport alkotói időszakán belül pontosabban nem keltezhetően, a Kr.e. 6. század utolsó negyedében készülhetett.
|
|
|
