Lexikon

Damaskios

(kb. 460 - 538 után)

Pogány újplatonikus filozófus, az Athéni Iskola utolsó vezetője. Fennmaradt művei: Az első alapelvekről, kommentárok Platón néhány dialógusához (Parmenidés, Philébos, Phaidón - ez utóbbihoz írt komentárja két változatban maradt ránk), Isidóros élete (töredékes formában). Ezeken kívül írt verseket, retorikai értekezéseket, kommentálta Aristotelést (a Fizika és a Katégoriák egyes részeit, illetve a Meteorológia I. könyvét), Platón néhány más művét (Nagyobbik Hippias, Alkibiadés, Állam VII. könyve, Szofista, Timaios), valamint a Káldeus Jóslatokat. Mindezek csak rendkívül töredékes utalásokban maradtak fenn.
Filozófiai nézeteit az elődökkel, mindenekelőtt Proklosszal folytatott vita során fejti ki. Legfontosabb tézise szerint a létezők legfőbb alapelve megragadhatatlan az emberi tudás számára és megnevezhetetlen is egyben. Ha értelmünk mégis nevet akar adni neki, akkor talán nevezhető Egynek. De ez már egyfajta tagadás, hiszen azt nevezzük meg, ami megnevezhetetlen. A megismerhetetlenség az első alapelv végtelenségével kapcsolódik össze. Mivel igazi mivolta megragadhatatlan, csak hatásai alapján tudunk róla fogalmat alkotni. A felhasznált érvek némelyike szkeptikus eredetű, ami a pogány görög filozófiai kultúra egységesülését mutatja.
Nézeteire a kereszténység olyan misztikus gondolkodói is támaszkodnak, mint például Gregorios Palamas.

Irodalom:

R. T. Wallis, Az újplatonizmus, Budapest: Osiris, 2002, 14-216.
J. Combes, Etudes néoplatoniciennes. Grenoble: Jérome Millon, 1989, 63-299; A. Linguiti, L'ultimo platonismo greco. Principi e conoscenza. Firenze: Leo. S. Olschki, 1990. Magyarul: R.

Lautner Péter
2005