| Lexikon | ![]() |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
1. melléklet Az egyszerű összekötő-elemű fülbevalók (1-4. sz.) közötti kapcsolat készítéstechnikai bizonyítékai:Az 1. és a 2. számú darabok (1/a-d. és 2/a-d. kép) összetartozását a következő egyezések bizonyítják: 1. a karikát mindkét esetben alapcsőre feltekert, három domború lemezszalag alkotja. A szalagok mindkét darabon ugyanazon a helyen, az összekötőelemtől mintegy két centiméter távolságra kibomlottak, és itt hozzáforrasztották őket az alapcsőhöz (vö. az 1/a-b. és 2/a-b. képeket). 2. az összekötőelem csonka kúp alakúra hajlított alaplemezére szalagcsavart filigrándrótokból forrasztott díszítés azonos: nyújtott ívek, nyitott végüknél egy-egy szalagcsavart és sima drót, az összekötőelem és a fej csatlakozásánál egy-egy sima és szalagcsavart drót (vö. az 1/c. és 2/c. képeket). 3. a csonka kúp karika felé eső végét mindkettőn az íveknek megfelelően cakkosra vágták, a lemez illesztése előtti részen viszont egyenesre hagyták (vö. az 1/a., 1/j. és 2/a., 2/j. képeket). 4. mindkét darabon körcikk alakú lemezből domborították a fejet, amelynek az illesztése a homlokon látszik (vö. az 1/d. és 2/d. képeket). 5. a fej egyes részleteinek a megmintázása is azonos mindkét fülbevalón: a szemhéjat egy cizellált félköríves vonal által határolt borda jelzi; a könnycsatornát és a szemzugot egy-egy egyenes poncolt vonal; a szemet alulról szempillaszerűen rendezett poncolt vonalak sora kereteli (vö. az 1/a-b. és 2/a-b. képeket); az orrlyukakat egy-egy félhold alakú poncolónyom jelzi (vö. az 1/d. és 2/d. képeket); a tarkót mindkét esetben hosszú, félköríves, párhuzamosan cizellált vonalak közé egy oszlopba rendezett, cizellált, rövid, ívelt vonalakból álló minta díszíti (vö. az 1/c. és 2/e. képeket); a homlokot díszítő rozetta egy képzeletbeli középpont köré rendezett, zsúfolt hatást keltő, megszámlálhatatlan vonalból áll (vö. a 1/d. és 2/d képeket); a füleket mindkét darabon poncolás, egy levél alakú poncolónyom és az alsó részébe beütött pont jelzi (vö. az 1/e-f. és 2/e-f. képeket). Az 1. és a 2. számú bikafejes karika-fülbevalók tehát a karika elkészítésének azonos módja, az összekötőelem technikai kivitelezése és filigrándíszítésének azonossága, a fej kialakításának egyezése és részletei megmintázásának koncepció- és kivitelezésbeli egyezése miatt párdarabok. Az alábbi részletek azonossága együttvéve azonban nem csupán az összetartozásukra utal, hanem kétségtelenné teszi, hogy ugyanaz az aranyműves készítette őket: 6. az összekötőelemet díszítő nyújtott ívek belsejébe mindkét darabon a lemez hátoldala felől egy kb. 5 mm hosszúságú egyenes vonalat domborítottak (1/h., 2/h. kép). 7. a drótból hajlított nyújtott ívek mindkét vége kissé befelé hajlik (1/h., 2/h. kép). 8. az összekötőelem karika felé eső végén cakkosra vágott lemezszélek mindkét darabon belyenként fűrészfogasak (1/i., 2/i. kép). 9. a bikafej álla alá forrasztott tartókarika mindkét fülbevaló esetében azonos vastagságú lemezből (0,3 mm) készült és azonos formájú (1/g., 2/g. kép). 10. ugyanaz a különbség figyelhető meg a két darabon a bal és a jobb fül között: a bal fül levél alakú poncolónyomába beütött kúp alakú poncoló hegyének nyoma nem válik el élesen, míg a jobb fülben élesen látszik (1/e-f., 2/e-f. kép). A 3-4. számú fülbevalópár (3/a-d., 4/a-d. kép) több nagyobb részletben különbözik az előzőtől. Ezen ugyanis a füleket plasztikusan mintázták meg, a karikát alapcső nélkül drótokból sodorták össze, a homlokot a fej tetejétől kiinduló, rendezetlenül poncolt, sarló alakú vonalak, a tarkót pedig oszlopokba rendezett, rövid, egyenes poncolt vonalak díszítik (vö. az 1/a-d., 2/a-d. és 3/a-d., 4/a-d. képeket). Kisebb részletek egyezése mégis arra ural, hogy egymáshoz közel állónak tarthatók: 1. az összekötőelem lemezének karika felé eső szélét ugyanúgy az íveknek megfelelően cakkosra vágták, de a lemez illesztésénél lévő utolsó íveknél egyenesen hagyták, mint az 1. és 2. számú darabokon (vö. az 1/j., 2/j., 3/j., 4/i. képeket). 2. a nyújtott ívek belsejében a lemez hátoldala felől beponcolt egyenes vonal van (3/f., 4/e. kép). 3. a 4. számú darab jobb szemének kialakítása során készítője ugyanazt a koncepciót követte, mint az 1. és 2. számú daraboké, vagyis a könnycsatornát és a szemzugot egy-egy rövid, egyenes, poncolt vonallal jelölte, alulról pedig egy sorba poncolt rövid, egyenes vonalakkal keretelte a szentet (vö. a 4/j. és 1/k., 2/k. képeket). A másik oldalon és a fülbevalópár másik darabján azonban elmarad a szempillaszerű mintasor a szem alatt, helyette félköríves vonal jelenik meg. Ez arra utal, hogy a fülbevalópár készítése során koncepcióváltás történt a szem környéki részletek kialakításában. Az utóbbi három oldalon a szem további részleteinek (szemzug, könnycsatorna) kialakításában mutatkozó eltérések viszont nem más koncepcióra, hanem pontatlan szerszámhasználatra utalnak (lásd 3/k-l., 4/k. kép). Négy további technikai részlet miatt azonban a közelállóságnál szorosabb kapcsolat is feltételezhető a két fülbevalópár között. Véleményem szerint azonos kézre utal, hogy: 4. a 3-4. számú fülbevalópár esetében is néhol fűrészfogas az összekötőelem cakkosra vágott széle (vö. a 3/g., 4/f. és 1/i., 2/i. képeket). 5. a fülekbe ütött kör alakú poncolónyom ugyanazt a különbséget mutatja, mint az 1-2. számú fülbevalópáron, vagyis a jobb fülekben élesen látszik a poncoló hegyének nyoma, míg a bal fülekben nem (vö. a 3/h-i., 4/g-h. és 1/e-f., 2/e-f. képeket). 6. az összekötőelemet díszítő, drótból hajlított nyújtott ívek szára kissé befelé hajlik (vö. a 3/f., 4/e. és 1/h., 2/h. képeket). 7. a 3. számú darabon megmaradt tartókarika ugyanolyan vastag lemezszalagból készült, mint az 1. és 2. daraboké és formájukban is megegyeznek: alul egyenes, két oldalán íves, két vége pedig egyenes, rézsútosan felfelé tart és nem ér össze (vö. a 3/e. és 1/g., 2/g. képeket). A tartókarikák formáját elemezve rekonstruálható a készítésük során elvégzett mozdulatsor: a lemezszalagot középen megtartva, először az egyik, majd a másik végétől azonos távolságra kúpos fogóval kb. 45 fokos szögben meghajlították a lemezt. Az összetett összekötő-elemű fülbevalók (5-7. sz.) közötti kapcsolat készítéstechnikai bizonyítékai: Az összetett összekötő-elemű bikafejes karika-fülbevalók közül a fülbevalópár (5-6. sz., 5/a-d. és 6/a-d. kép) és egy szóló darab (7. sz., 7/a-d. kép) között a következő részletek alapján feltételezhető kapcsolat: 1. mindhárom darabon a bikafej álla alatt borda található, ami arra utal, hogy a fej valószínűleg két félből készült (vö. az 5/g., 6/g. és 7/h. képeket). 2. az összekötőelem csonkakúp-tagját díszítő, drótból hajlított nyújtott ívek szára egyenes és kissé széttart (vö. az 5/h., 6/h. és 7/i. képeket). 3. a 7. számú darabon az összekötőelem henger alakú tagját ugyanúgy bordával díszítették, mint az 5-6. fülbevalópáron (vö. a 7/f. és 5/f., 6/f. képeket). Ebben az esetben azonban csupán a díszítés koncepciója azonos, a bordák technikai kivitelezése eltér. A 7. fülbevalón a hengertag alaplemezébe domborították a bordát, míg az 5-6. fülbevalópár esetében külön lemezszalagból kialakított bordát forrasztottak az alaplemezhez (vö. a 7/j. és 5/i. képet). 4. mindegyik darabon a csonkakúp- és a hengertag alaplemezének gömbtag felé eső szélét a rajtuk lévő tojássor íveinek megfelelően cakkosra vágták (vö. az 5/f., 6/f. és 7/f. képeket). 5. a tojássorok íveinek közepébe a lemez hátoldala felől egy-egy pontot poncoltak (vö. az 5/f., 6/f. és 7/f. képeket). 6. az összekötőelem gömbtagjának készítése során szűkítővágást alkalmaztak (vö. az 5/e., 6/e., 7/e. és 8/e. képeket). Így a gömbtag készítése a következőképpen rekonstruálható: egy téglalap alakú lemezt középen egy olyan széles sávban megdomborítottak, mint amekkora a végeredményként látható "gömb" szélessége. Ezután a rövid oldalakon több helyen V alakban kivágtak egy-egy darabot a lemez széléből. Az így előkészített lemezt - a szűkítővágásoknál a lemezszéleket egymásra csúsztatva - henger alakúra hajlították, és ezáltal egy mindkét végén nyitott, hordó alakú testet kaptak. Erre húzták és forrasztották rá az összekötőelem csonka kúp és henger alakú tagját, amelynek eredményeképpen az összekötőelem közepén csupán gömb forma tárható. A felsorolt azonos részletek alapján; az 5-6. és 7. számú fülbevalók feltehetően ugyanazon a helyen készültek. << Edzésben a szem. |
|