Lexikon

Aischylos

(Kr.e. 525-456)

Aischylos portréja
- Firenze

A görög tragédiaírás első nagy alakja. A "tragédia atyjának" nevezik, mert ő volt az, aki a korábban csak karból és egy színészből álló drámát még egy szereplővel kiegészítette. Ezáltal vált a tragédia meghatározó elemévé a párbeszéd, amelyben ellentétek bontakozhattak ki, és összetettebb történések is bemutathatóvá váltak. Szintén az ő újításának tartják a tartalmilag összefüggő trilógiát, ill. tetralógiát.
Élete, melyről igen kevés adat maradt fenn, az athéni demokrácia megszilárdulásának és virágzásának idejére esik. Földbirtokos családba született (Kr.e. 525, Eleusis), a perzsa háborúk nagy csatáiban harcolt (Marathónnál, Salamisnál és Plataiainál is). Először Kr.e. 499-ben lépett fel, tragédiaversenyen elért első győzelmére még 15 évet kellett várnia. Többször járt Szicíliában, először I. Hierón tyrannos meghívására, Kr.e. 473-ban, a halál is Szicíliában (Gela városában) érte Kr.e. 456-ban.
90 drámájából 7 maradt ránk teljesen, ebből három egy összefüggő trilógiát alkot. Legkorábbi ránk maradt darabja is már érett alkotó éveire esik. A Perzsákat Kr.e. 472-ben mutatták be. A darabban a salamisi diadalnak állít emléket, az ellenfél bukását Xerxés elbizakodottságára, hybrisére vezeti vissza.
A Heten Thébai ellen (bemutatták: Kr.e. 467) egy, a Labdakidák sorsát feldolgozó trilógia egyik darabja volt. A három tragédia egy átokvert család három nemzedékének történetét követi végig, egészen a család kipusztulásáig. A szörnyű csapások mind az erkölcsi törvényeket áthágó ősök jogos büntetéseiként jelennek meg.
Szintén elveszett annak a trilógiának másik két darabja, mely a Danaidák történetéről szól, s csak az elsőt, az Oltalomkeresőket vehetjük ma is kezünkbe. Itt az unokatestvéreikhez férjhez menni nem akaró Danaos-lányok Argos városában lelnek oltalmat.
A teljes egészében fennmaradt trilógia, az Oresteia az Átreidák családjának bosszútörténete. Az Agamemnón Klytaimnéstra bosszújáról, az Áldozatvivők Orestés és Élektra bosszújáról szól. A bosszúláncolat az Eumenisekben megszakad: Orestést az athéni bíróság felmenti. Ebben a trilógiában, éppúgy, mint a Danaida-trilógiában is, az ellentétektől feszült helyzetet az erők kiegyenlítődése zárja le.
A hét fennmaradt dráma egyikének, a Leláncolt Prométheusnak szerzősége vitatott. Zeust itt kíméletlen zsarnokként ábrázolják az emberiséget "túlságosan szerető" Prométheus szavai.
Aischylos hősei egyrészt külső kényszer alatt cselekszenek, másrészt tettüket saját választásuk is meghatározza. Legyen bár átok egy történet kiindulópontja, a hősök maguk is előremozdítják beteljesülését. Az emberi szenvedésnek van értelme: belátásra tanít, az igazság végül mindig érvényesül.
Szatírdrámáit a műfaj lesikerültebb darabjainak tartották, ezekből azonban csupán néhány töredék maradt fenn.
A Kr.e. 5. század folyamán darabjai újra és újra színpadra kerülnek, halála után még 15-ször nyernek első díjat. Népszerűségéből csak a Kr.e. 4. században vesztett, amikor a klasszikus kor ragyogása elmúltával már Euripidés számított a legnagyobb tragikusnak.

Művei magyarul: Aiszkhülosz drámái, Budapest, 1996.

Irodalom:
B. Zimmermann, DNP 1 (1996) 350-357, s.v. Aischylos
Lázár Gy., Világirodalmi lexikon 1 (1970) s.v. Aiszkhülosz
Ritoók Zs. - Sarkady J. - Szilágyi J.Gy., A görög kultúra aranykora, Budapest 1984.
Szepessy Tibor utószava, Aiszkhülosz drámái, Budapest 1996.

Kulin Veronika
2004