Gör. Erós, lat. Amor, Cupido

Szövet Erós- és állatábrázolással - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A görög mitikus gondolkodásban a szerelem, a vágy megtestesítõje. Alapvetõen kétféle felfogása létezik, ennek megfelelõen származásáról többféle hagyomány van. Az egyik aspektusa szerint általában Aphrodité valamelyik istentõl (Herméstõl, Aréstól, vagy Zeustól) származó fia. A homérosi mitológia nem ismeri, az archaikus és klasszikus irodalomban mint "tagokat megoldó", aranyhajú, aranyszárnyú ifjú jelenik meg. Fiatal, szép, szõke és bájos, leggyakrabban elõforduló attribútuma az íj és a nyíl, melyekkel bárkit meg tud sebezni. Hatalma alól az istenek sem vonhatják ki magukat, szinte minden ember és isten életébe beleavatkozik.

Díszített tunika darabja, úszó Erós, két hal és egy kacsa a szegélyen - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A másik hagyományban a világ keletkezésénél, és irányításában közremûködõ õsi (a legöregebb) istenség. Hésiodos szerint Gaiával (a Földdel) és Tartarosszal (Alvilággal) együtt, szülõk nélkül, közvetlenül a Chaosból jött létre. Hésiodos óta a kozmológiai és filozófiai rendszerekben nagy szerepet kapott, mint a világot mozgató õserõ. Az orphikus világkeletkezés-történetben az Éj és a Szél nászából származó tojásból kelt ki, és mozgásba hozta a világegyetemet. Platón a Lakoma c. dialógust Erós mibenlétének meghatározásának szentelte.

Négyszögletes tunikadísz, három úszó Erós alkotja a dekorációt - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A gymnasionokban különös tiszteletnek örvendett, kultusza egyébként általában csak Aphroditééval együtt fordul elõ, kizárólag neki szentelt szentély ritka. Pausanias leírása szerint a boiótiai Thespiaiban egy durva, faragatlan kõ képében tisztelték.
A képzõmûvészetben az egyik leggyakrabban ábrázolt istenség. Az archaikus és klasszikus ábrázolásokon szárnyas ifjú, gyakran virággal, lanttal jelenik meg. A hellénisztikus korban válik belõle pajzán, incselkedõ kisfiú, s alakja meg is sokasodik, több kicsi Erós lép a színre. Népszerûek lettek Psychével való együttes ábrázolásai. Sok megpróbáltatáson keresztül végül újra beteljesülõ szerelmük történetét Apuleius meséli el Metamorphosesében.


Kulin Veronika