Négyszögletes k o p t tunikadísz, rajta leopárd - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A 'kopt' elnevezés Memphis (Egyiptom egyik volt fõvárosa a mai Kairó mellett) óegyiptomi nevébõl származik, amelyet a görögök 'aigyptios' azaz 'egyiptomi' formában használtak. Ebbõl aztán az arab szóhasználatban lett a 'kopt' forma. A tudományos szóhasználatban tág értelemben használatos ez a megnevezés, ugyanis jelöli az óegyiptomi nyelv legkésõbbi fázisát, Egyiptom keresztény lakosságát (egykor és manapság), az egyiptomi keresztény egyházat, illetve a mûvészettörténetben a késõantik (Kr.u. 3. sz. közepe - 5. sz.) - kora-bizánci (5.sz.-7. sz.) kortól az arab hódításig (646) terjedõ egyiptomi és az arab hódítás utáni keresztény mûvészetet és kultúrát.
A kopt mûvészettörténet sajnos óriási hátrányokkal indult, amiket mindezidáig sem tudott teljesen leküzdeni. Így egyelõre meg kell elégedni a további ásatási eredményekig azzal, hogy a kopt mûvészet alkotásai minõségük szerint, illetve stíluskritika alapján nyerjenek besorolást.

K o p t szövet madárábrázolással - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A korábbi uralkodó felfogással ellentétben a kopt mûvészet egyértelmûen elhelyezhetõ a Mediterráneum (azaz a Földközi-tenger térsége) közegében, és természetesen nagyban meghatározta ábrázolásmódját, hogy a közeg, amelyben kialakult, a hellénizmus mûvészetének hagyományait folytatta. Egyiptom a Kr.u. 4. századtól az arab hódításig a Bizánci Birodalom része volt, ami a 7. század közepéig jelentõs mértékben meghatározta kultúráját és mûvészetét. Késõbb a kapcsolatok leszûkülésével a bizánci hatás elsorvadt, és a kopt mûvészet egyre inkább a hagyományok ápolására volt kénytelen szorítkozni.
A kopt mûvészetben az udvari mûvészet hatása elsõsorban Alexandriában mutatható ki; ez a város volt Egyiptom közigazgatási és kulturális központja az arab hódításig. Másodlagos mûvészeti csomópontok a nomosok központjaiban és a nagy kolostorokban alakultak ki. Utóbbiak annál is inkább fontosak, mert nem egyszer külföldi szerzetesek is laktak falaik között, illetve mivel a világtól visszavonult élet folyt bennük, a késõbbi települések kevésbé tudták a maradványaikat elpusztítani, mint pl. egy gazdag lakóházét Alexandriában.

K o p t faragott csont orsógomb - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A kopt mûvészet legjelentõsebb ágai a kõ-, fa- és csontfaragványok, a textilmûvészet, a táblakép- és falfestészet, a fémmûvesség, illetve a kerámiamûvesség.
A kõszobrászat fõképp épületplasztikát foglal magába; fontos központjai Hérakleopolis Magna (a modern Ahnas), Oxyrhynchos (ma el-Bahnasa); ezen kívül jelentõs alkotásai a porfírszobrok, melyeknek alapanyagát a Római Birodalomban kizárólag az egyiptomi Keleti-sivatagban bányászták.
Fafaragványok (reliefdíszes falapok) építészeti kiegészítésül és bútorelemnek készültek. Csontfaragványokat fõleg bútorok berakásához alkalmaztak.
A textilmûvészet két csoportra osztható: ruhadíszekre és faliszõnyegekre. A festészet körébe az ikonok, a mennyezetkazetták és a templomokhoz, kolostorokhoz köthetõ falfestmények tartoznak.

K o p t faragott csont dobókocka - Szépmûvészeti Múzeum, Antik Gyûjtemény

A fémmûvesség emlékei voltak talán legjobban pusztulásnak kitéve, hiszen azokat lehetett a legegyszerûbben újrafelhasználni. Nyilvánvalóan a gazdag háztartások fontos elemét képezték a fémedények, mécsestartók, kulcsok stb., a fennmaradt fémtárgyak azonban többnyire liturgikus környezetbõl származnak.
A kerámiák közül elsõsorban a festett vagy plasztikus díszítéssel ellátott díszkerámiák sorolandók ide.


Bechtold Eszter