| Adatlap | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Enyhén ívelt, szinte függőleges falú, magas harang-kratér hirtelen kihajló szájperemmel. Kétoldalt vízszintes elhelyezésű, végüknél felfelé hajló fülek. A szájperem alatt babérág fut körbe, amelyhez az egyik oldalon nyelvmintasor csatlakozik. A fülek alatt akrótérion típusú palmetta, fölötte lant-indába foglalt palmetta. A képmező alján körbefutó meander-sor. Egyik oldalán ruhátlan harcos lova előtt, egyik kezében pajzs és lándzsa, másikkal a kantárt fogja, hajában koszorú. Előtte hosszú ruhás nőalak ékszerekkel, díszes hajszalaggal, mindkét kezével szalagot tart, amelyet az ifjú felé nyújt. Az ifjú másik oldalán köpenyes nőalak szintén gazdagon ékszerezve, jobb kezével talán gyümölcsös tálat nyújt az ifjú felé. Az alakok fölött balról szalag, ablak és egy növényszerű hosszúkás tárgy látható. Sárga járulékos színnel az ékszerek, a koszorú, a gyümölcsök a tálon, a kantár, a pontok a pajzs szélén és a ló fogai. A váza másik oldalán az ekkortól egyre inkább konvencionálissá váló három köpenyes ifjú. Az ifjú harcos héróizálására utal meztelensége, valamint a fején lévő koszorú. A harcos búcsúztatása - jelenet gyakori sírbatételre készült vázákon. A festés stílusa a Lecce-festőjéhez áll közel, de nem ő készítette. (attribúció) A váza a Kr.e. 380-370-es évekre datálható. |
Kapcsolódó tanulmányok: |
