Mi ez? | Erós alakú függő. | Mikor készült? | Kr.e. 3. sz. (?) | Miből készült? | arany | Hol találták? | lelőhelye ismeretlen | Hol található? | Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény | Méret: | m: 2,46 cm, t: 3,49 g. | Állapot: | A figura jobb lábfeje és bal kézfeje letört.
| Leltári szám: | 52.215 | Irodalomjegyzék: | Pulszky, K. Kalauz a Magyar Iparművészeti Múzeum gyűjteményeihez, Budapest 1874, 41. Szilágyi J. Gy., Antik Művészet, Budapest 1988, 68, 54.sz. Ráth Gy., Az iparművészet könyve III, Budapest 1912, 44, 6.k.
| Korábbi gyűjtemények: | Iparművészeti Múzeum
|
A mintegy 2,5 cm-es figura úgy tűnik egy darabból öntött, csupán a karokat és a szárnyat készítették külön. A karokat vastag drótból a vállnál forrasztották a testhez. A kézfejeket a drót végének laposra kalapálásával alakították ki. A szárnyat lemezből vágták ki, a tollakat cizellált vonalakkal mintázták meg rajta. Az arc és a haj részleteit szintén cizellálással alakították ki. A testen átvetett szőlőindát szalagcsavart filigrándrót mellé hármasával elhelyezett granulátumok jelzik. A szárny hátuljára vastag drótból hajlított kampót forrasztottak a figura felfüggesztésére.
Az Erós-figura jobb lábával kissé előrelép, jobb kezét vállához emeli, balját a csípője mellett tartja: valószínűleg táncol. A hellénisztikus korban gyakran előfordul, hogy fülbevalók korongjára csüngőként szárnyas, repülő vagy táncoló Erós-figurákat függesztenek (ld. a kiállított fülbevalópárt, Hu-SzM-Ant-55.59.1-2 és Hu-SzM-Ant-55.204.1-2). Ez a darab azonban mérete és tömege miatt nem lehetett fülbevaló tartozéka, valószínűbb, hogy nyakláncra fűzték.
|
|
|