|
| Mi ez? | Melldísz skarabeusszal
| | Hol készült? | Egyiptom | | Miből készült? | terrakotta | | Hol találták? | Egyiptom | | Hol található? | Szépművészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény | | Méret: | 12,8 x 12,2 cm | | Állapot: | Alul kisebb darabok letörve.
| | Leltári szám: | T.543 | | Irodalomjegyzék: | Oroszlán Z., Az Országos Szépművészeti múzeum antik terrakottagyűjteménye, Budapest 1930, 69, D 46.
Török L., Hellenistic and Roman Terracottas from Egypt, Roma 1995, 27, No. 1.
| | Korábbi gyűjtemények: | Paul Arndt gyűjteménye
|
Durva, sárgás rózsaszínes nílusi agyagból formában készített, tömör melldísz (pectoralis), amelynek hátoldalát kézzel elsimították. Fehér fedőfestés nyomait őrzi, az előoldalon vörös festéknyomok látszanak. A felső perem két szélét felfüggesztés céljából átfúrták. Ez a tárgy a hagyományosan drágább anyagokból (nemesfémekből és drágakövekből) készített, alakjukban az egyiptomi szentélyformát utánzó melldíszek égetett agyagból készített imitációja. A homorú párkány bekarcolt vonalai az ureus-frízt utánozzák, alatta napbárka, valamint a napkorongot a magasba emelő skarabeusz látható. A napot mindkét oldalról egy-egy pávián imádja: az ő reggeli himnuszuk is elősegíti Ré kozmikus utazásának fenntartását. A melldíszeket már a Középbirodalomtól kezdve a halotti kultusszal hozták összefüggésbe. A napbárka ábrázolása egyaránt utalhatott a napisten minden reggel megismétlődő megújulására és az egyén újjászületésére.
A késői kortól kezdve általánossá vált a pectoralisok sírmellékletként való alkalmazása. A szegényebb temetések esetében a melldíszeket a létező legolcsóbb alapanyagból – nílusi agyagból – készítették el.
|
|
Kapcsolódó lexikon-bejegyzések:
|
