| Adatlap | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Javakorabeli, köpenybe burkolózott férfi szobra. A nyugodt tartásban álló alak fejét a nyakizmok tanusága szerint kissé jobbra fordította. Bal kezével a vállán átvetett köpenyvéget fogja (ruhája a test bal oldalán egyben a tonnányi márványtömeg biztos megtámasztását is segítette), jobbját leengedve tarthatta. Az elölnézetet a többinél jóval plasztikusabban dolgozták ki, a szobor tehát bizonnyal fülkében állhatott. Ilyesfajta, a görög templomok, középületek formáját idéző fülkék a késő-klasszikus korban gazdag családok mauzóleumát szokták díszíteni, érthető hát, hogy a szobrot általában síremlékre állított, az elhúnytat megörökítő portrénak tartják. Ezt erősíti meg a lelőhelyére vonatkozó adat is: állítólag egy Athén melletti falu, Velanideza ókori temetőjében találták meg. Az sem elképzelhetetlen azonban, hogy istent ábrázol, hiszen a puszta köpenybe burkolózó férfialak szkhémája éppúgy alkalmas volt a kor vallássosságában fontossá vált gyógyító istenek (főleg Asklépios), mint a polis közösségét alkotó férfiak megjelenítésére. Néhány részlet, elsősorban is az atlétikus, de a kortól lassan megereszkedő izomzat (ld. pl. az élethűen kifaragott jobb mellizmot), a ruha megmintázásának finom eleganciája (ahogy pl. baloldalt az összemarkolt köpenyvég a kéz alatt újra kiszélesedik) mégis azt valószínűsíti, hogy a szobor ismeretlen, a kor emberideálja szerint ábrázolt férfi portréja. A fegyelmezett tartás, az edzett, az idő múlásának magát csak lassan megadó test és a szépen elrendezett öltözék révén a világgal harmóniában lévő, a kosmos végtelenjében helyét tudó és tudomásul vevő ember ideája ölt alakot - a klasszikus kor görög embereszménye Hellas klasszikus korának legvégső időszakából. Ez az ábrázolásmód az antik művészet későbbi története során elsősorban filozófusok megjelenítésére szolgált, vö. a "Filozófus mellképe" című tárggyal . Az Antik Gyűjtemény talán legértékesebb márványszobra a görög művészet klasszikus korszakából. |
Kapcsolódó tanulmányok: |
