| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Kratérok
Oszlop-kratér Ez a típus először Korinthosban jelent meg a Kr.e. 7. század utolsó negyedében. Nevét a fülek oszlopszerű megjelenéséről kapta, amelyek felső része négyszögletes lappal kapcsolódik a széles szájhoz. A formát az attikai kerámiaművesség már a Kr.e. 6. század első felében átvette, de nagy népszerűségre csak a Kr.e. 5. század első felében tett szert. Készítése Attikában a Kr.e. 4. század elején megszűnik, de folytatódik az apuliai vörösalakos vázafestészetben. Voluta-kratér A voluta-kratér szintén fülformája után kapta a nevét, amely a perem fölött volutában végződik. A forma korán, már a Kr.e. 7. század végén megjelenik és a Kr.e. 4. század végéig készítik. Nem olyan gyakori forma mint az oszlop-kratér, hiszen készítése nagyobb odafigyelést és több időt igényel. Mind a forma, mind a díszítés dekoratív, igényes kivitelű, nem véletlen, hogy az attikai darabok nagyrészét gazdag, itáliai nekropolisokban találták. Kr.e. 4. századi, apuliai műhelyekben készült monumentális példányai a díszítés alapján szintén főleg síri használatra készülhettek. Kehely-kratér A típus az edénytest alakja után kapta a nevét. Az attikai feketealakos vázafestészetben a Kr.e. 6. század közepe után jelent meg és a vörösalakos vázafestészet végéig folyamatosan készítették. Alakja egyre keskenyebb, fölül egyre konkávabb lett. Kisebb méretű kehely-kratérokat egy ideig még a hellénisztikus kerámiaműhelyek is készítettek. Harang-kratér Szintén az edénytest formája után lett elnevezve. A Kr.e. 5. század elején jelenik meg és a leggyakoribb kratérformává válik. Ezt részben annak köszönheti, hogy készítése a többi kratér-típushoz képest egyszerűbb, a szélesebb testet pedig díszíteni is könnyebb volt. Vandlik Katalin 2004 |
|
||||||||||||||||
