Lexikon

Campaniai vörösalakos vázafestészet

Campaniai vörösalakos hydria.
Menekülő Perseus, bal kezében a levágott Gorgófővel, jobb kezében görbe kard (harpé). Mögötte őt üldőzőbe vevő Gorgó.
A fénykép forrása: K. Schauenburg, Perseus in der Kunst des Altertums, Bonn 1960, 18, 2. tábla.

Campania kultúráját a Kr.e. 8. századtól itt is megjelenő görög telepesek és az etruszk hagyományok erősen befolyásolták. A Kr.e. 5. századtól azonban az addig az Appenninekben élő italikus, főleg samnis törzsek elkezdtek a tengerpart fele húzódni és a század végére elfoglalták szinte egész Campaniát. Ennek köszönhetően az alapvetően athéni mesterek hatására kialakuló vázafestő-műhelyek általában helyi megrendelőknek dolgoztak. Ezért viszonylag kevés görög mitológiai jelenettel, de annál több bennszülöttet, samnis harcost ábrázoló vázaképpel találkozunk.
A campaniai vörösalakos vázafestészet két központja Capua és Cumae. A capuai műhely valamivel korábban, a Kr.e. 4. század közepe előtt alakult ki (fél évszázaddal később mint a lucaniai és apuliai műhelyek). Az athéni vázaformák mellett igen kedveltek a helyi típusok, mint például az ún. kosárfülű amphora (bail-amphora). Szintén Campaniára jellemző a fülek alatti növénydíszek, palmetta-fák antiklasszikus burjánzása, valamint a járulékos színek bőséges használata. A nagyobb vázák sírjelenettel, az apuliaiakhoz hasonlóan, itt is elsősorban sírbatételre készültek. A század utolsó harmadában a vázaképeken erősen érezhető az apuliai stílus hatása, ami talán mestervándorlással magyarázható. A század és a vörösalakos produkció vége fele tapasztalható egyfajta "barbarizálódás": a többnyire egy-két alakos, - női fejeket, ifjakat, női jeleneteket - ábrázoló vázaképek szétesnek, az alakok elformátlanodnak.

Vandlik Katalin
2004

Összesen:13 db

következő 10>>