Lexikon

Télemachos

Odysseus és Pénelopé egyetlen fia. Neve jelentése apja karakterét tükrözi: "a távol harcoló". Miközben Odysseus Trója alatt harcol, az anyja szoknyája mellett felcseperedő, jól nevelt, de bizonytalankodó Télemachos tehetetlenül nézi a kérők zsibongását anyja körül, míg Athéné Mentés alakjában apja felkutatására nem buzdítja. Ekkor népgyűlést hív össze - apja távozása óta az elsőt -, majd útnak indul Pylosba Nestórhoz, aztán Spártába Menelaoshoz, a Trójából már hazatért hősökhöz, hogy apja holléte felől tudakozódjon. Homéros Odysseiájának első négy énekében beszéli el Télemachos utazásait, melyet emiatt Télemachiának is neveznek. A modern értelmezés a Télemachiában fejlődési regényt lát, hiszen az apját kereső fiú a keresés közben válik felnőtté és késszé arra, hogy hazatérő apját segítse a kérők megölésében. Pénelopé vegyes érzelmekkel viszonyul fia felnőtté érésének folyamatához, mert mindez férje utasítására emlékezteti: ha nem térne haza, újra férjhez kell mennie, mikor fiuk felnő. Télemachos az útról visszatérve Athéné segítségével elkerüli a kérők gyilkos csapdáját. Eumaios birtokán találkozik a közben visszatért apjával - ő az első, akinek Odysseus felfedi kilétét. Együtt tervezik meg és hajtják végre a kérők megölését.
Történetére az Odysseián kívül más források is vannak. A Kypriában (az epikus ciklus egyik darabja, mely a trójai háború történetének elbeszélését az Iliász kezdeténél korábbi eseményekkel indítja, szerzője ismeretlen) Palamédés a Trójába induló katonák toborzásakor azzal fenyegeti meg az őrültséget színlelő Odysseust, hogy megöli a kis Télemachost, ha nem tart velük a háborúba. Odysseus azonban megmenti a fiát, ezáltal bebizonyítja épelméjűségét és kénytelen Trójába menni. Az epikus ciklus egy másik darabja, a Télegoneia számol be arról, hogy Télemachos Odysseus halála után feleségül veszi Kirkét, aki halhatatlanná teszi őt.
A fentebb említett eposznak, a Télegoneiának Odysseus egy másik, Kirkétől született és Télemachoshoz igen hasonló sorsú fia, Télegonos (a távol - azaz Ithakától távol - született) a főhőse. Homéros nem említi, de Hésiodos Theogóniája szerint egyike Odysseus és Kirké három fiának, akit Kirké fiatalon apja keresésére küldött. Ithakában akaratlanul megöli apját azzal a lándzsával, amit Héphaistos készített számára, s melynek hegyén egy halálos mérgű rája volt. Sophoklés szerint Télegonos hazavitte apja holttestét Kirké szigetére, Aiaiéra. Ott összeházasodott mostohaanyjával, Pénelopéval, közös gyermekükként született meg Italos, az itáliaiak névadója.
Télemachos ábrázolásai a homérosi hagyomány illusztrálására korlátozódnak (Télemachos Ithakában, Nestornál, Spártában, Odysseusszal). Fő figuraként csak néhány klasszikus kori vázafestményen illetve hellénisztikus kori domborműveken fordul elő. Az Odysseia jeleneteinek ábrázolásain inkább mellékfiguraként szerepel (pl. a lábmosás-jelenet, amikor Odysseust felismerik), a Kr.e. 5. század után válnak gyakorivá azok az ábrázolások, melyek a kérők legyilkolásának résztvevőjeként jelenítik meg.


Kulin Borbála
2005