Lexikon

Szilágyi János György: Antik Gyűjtemény. Vezető az Antik Gyűjtemény állandó kiállításához

Első terem - 14.

13. tárló
Görög kora-klasszikus művészet
(Kr. e. 480-450 körül)


Boiótiai terakotta istennő-mellkép; Kr. e. 475-450 k.
A tárló a korszak görög kisművészetének átlagszintjét mutatja be, több fontos tanulsággal. Az egyik a művészi gondolatok (típusok, kompozíciók, formai megoldások) szabad áramlása a kisázsiai partvidéktől Görögország belsejéig. A kiállított darabok jelentős részénél, elsősorban a középen összegyűjtött igénytelen, állat alakú fogadalmi szobroknál lelőhely híján gyakran nem lehet eldönteni, a görög világ melyik központjában készültek. Máskor, mint a jobb oldali tábla protoméinál világos, hogy a keleti görög eredetű típusok (l. a 7. tárlót) terjedtek el a görög anyaországban is; ugyanez áll a bal oldali emelvényen elöl guggoló Silénos és ülő kisfiú szobrára. Másfelől főleg a protomék a már ismert jelenségre is figyelmeztetnek, hogy a szigorú stílus korában, sőt még jóval tovább is éltek az archaikus korban kialakult típusok, a korszak művészi kifejezésmódjának megfelelően átalakítva. Ugyanezt tanúsítja a bal oldali csoport ülő istennőszobra; a ritka teljességben fennmaradt színezésű figura archaikus jellege különösen a típusnak a 12. tárlóban látható két egykorú képviselőjével összehasonlítva szembetűnő.
Terrakotta ülő istennő;
Kr. e. 480-460 k.
A tárló legtöbb darabja Boiótiában készült, amely ekkor már kilépett archaikus kori elmaradottságából, de művészetének különálló vonásait is jórészt elvesztette.
Nő fej alakú athéni kancsó;
Kr.e. 480-470 k.
A középen hátul látható két feketemázas kantharos jellegzetesen boiótiai forma, de a festett díszítés itt ekkor lényegében ismeretlen volt. A boiótiai plasztika igényesebb műveinek stílusát elsősorban a szomszédos Athén művészete inspirálta, bárhonnan merítette is típusait; jól megmutatkozik ez néhány protomén és a bal oldalt álló istenalakokon, a három ruhás istennőn, a lantot és áldozati csészét tartó Apollón-figurán és a Hermést vagy áldozó pásztort ábrázoló kosvivőn. Az emelvény közepén elöl látható női fej alakú edény több technika egyesítésével készült: az arcot negatív formából mintázták, a testet részben korongon formálták, borostyán-koszorúját a fekete mázra festették fehér színnel. A fej-alakú athéni oinochoék hosszú sorozatának legnépszerűbb típusát képviseli, a 10. tárló nőalakjaiéhoz közvetlenül kapcsolódó arcvonásokkal.



Hol járunk
<<előző következő>>

Első terem