|
Szilágyi János György: Antik Gyűjtemény. Vezető az Antik Gyűjtemény állandó kiállításához
Első terem - 13.
Jelentősebb darabja a kor márványszobrászatának a két tárló közt középen álló finom, ruhás férfitorzó, talán a márványban gazdag égei szigetek egyikéről. A többi márványszobor, a terrakották és a kisebb igényű márvány eredetik mellett a harmadik csoportja forrásainknak, csak közvetve ad képet a korszak görög nagyszobrászatáról. A szigorú stílus idején ennek fő anyaga, ha nem épületet díszített, többnyire a bronz lett, a nagyobb bronzszobrokat pedig a népvándorlás korában beolvasztották.
 | Görög márvány ifjútorzó;
Kr. e. 470 k. |
A görög kora- és érett klasszikus kor vezető műfajának főműveit ezért túlnyomórészt csak néhány évszázaddal későbbi másolataikból ismerjük, amelyeket a késői görög mesterek a Görögországot meghódító rómaiak számára készítettek (l. részletesebben a IV. teremnél). A másolatok természetesen keletkezésük idejéről, megrendelőik igényeiről és nem utolsósorban mesterük képességeiről is vallanak, de tömegükkel, méreteikkel és az eredetitől közvetlenül kapott ösztönzések révén számunkra a legfontosabb forrásai a klasszikus századok elveszett görög monumentális szobrászatának, amelynek teljesítményeiről a kiállításon, mint nagyrészt más Görögországon kívüli múzeumokban is, ezek adják a leggazdagabb, ha nem is a leghívebb képet. A sarokban álló két, 460-450 körüli eredeti nyomán készült atléta-torzó közül a teljesebb alakon jól tanulmányozható a görög kora-klasszikus szobrászat korszaknyitó vívmányának, az archaikus művészetben uralkodó frontális-szimmetrikus kompozíciót felváltó ponderációnak, az eltérő mozgások és gesztusok egyensúly-játékának a jelentősége: a szobron a testsúly jelentős részét az egyik láb hordja, a másiknak csak támasztó szerepe van. A klasszikus megoldás, az ellentétek kiegyensúlyozása (olasz eredetű nevén kontraposzt) csak egy az új lehetőségek közül: a ponderáció a hangsúlyok és feszültségek szabad elosztásának gyakorlatilag végtelen problémáját tárta fel a szobrász előtt. A másik torzó ugró atlétáé, és Gallia, a mai Franciaország Narbonensis néven római tartománnyá lett déli részének egyik római fürdőépületében került elő. (Velük egykorú a IV. és V. terem közti átjáróban álló Apollón-szobor görög mintaképe is.) Talán atléta szobrához tartozott a 12. és 13. tárló közt bal szélen látható ifjúfej, amelyet Rómában Diocletianus császár fürdőépületének közelében, a mai Termini pályaudvarral szemben találtak, és a 12. tárló kis női fejéhez hasonlóan az olympiai Zeus-templom szobraival mutat rokonságot. Jobbra a fél női fej eredetije a szigorú stílus egy több másolatról ismert mesterműve volt; a másoló különleges bravúrral adta vissza márványban a haj kidolgozásának bronz technikáját; a szemgolyót más anyagból mintázták. Az antik szobrok közé összehasonlításul kiállított márvány női fejen a görög kora-klasszikus és a római művészetből vett elemek keverednek félreismerhetetlenül modern vonásokkal.
 | | Hol járunk |
<<előző következő>>
Első terem |
|
|
