| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Silénos Másodrendű istenség a görög mitológiában. Hermésnek vagy Pánnak egy nimfától vagy Gaiától származó fia, Dionysos állandó kísérője, oktatója. Mint ilyennek, tisztelete Kis-Ázsiából származik, Görögországban isten jellegétől megfosztva puszta démonként, sőt, egyes források szerint egyenesen halandóként tartják számon.Megjelenése egy öregebb szatírra hasonlít; maga a silenos kifejezés eredetileg a szatírok közül azokat a táncosokat jelölte, akik lófarkat kötöttek magukra a rítus idejére. Ami tehát külsejét illeti, tömpe orrú, boros tömlőhöz hasonlóan puffadt testű, állatias szőrzettel borított, pocakos figura. Kopaszodó fejét repkénykoszorú fonja körül; állandó ismertetőjele a thyrsos, vagyis a repkénnyel és szőlőindákkal körbefuttatott bot, az ivóedény, lábánál gyakran hever párduc. Örökösen mámoros a bortól, melyet barbár szokásra keveretlenül vedel, így nehezen áll meg saját lábán; általában szamárháton közlekedik, vagy szatírok támogatják két oldalról. A dionysosi mámor jóstehetséget is ad neki, s ha részegen megtalálják, és megkötözik virágkoszorúval, nemcsak jósszavakat; énekszót is előcsalogathatnak torkából. Általában derűs, humoros, helyenként egyenesen groteszk figura: ez előbbire példa az a jelenet, amikor a gigászok harcában Silénos szamarának ordítására szétszaladnak az óriások; az utóbbira pedig az, hogy az ókorban nem egyszer állati vonásokkal: lópatával, -fülekkel és -farokkal ábrázolják. Alakja mellett kisebb szilének is keletkeztek, kiknek apja a mítikus hagyomány szerint a kecskelábú, végig szőrös, félig állati démon, Papposilenos volt. Állítólag Midas, Phrygia első királya, Kybelé istenné fia mesés gazdagságára éppen Silénos elfogásával tett szert. A rabul ejtett Silénos váltságdíjául azt kérte a király Dionysostól, hogy változzék minden arannyá, amit csak megérint. Kívánsága teljesült, ám hamar megbánta kérését, hiszen étele is ehetetlen fémmé vált, amint hozzáért. Dionysos később kegyesen megszabadította átkos képességétől. Silénosnak a hagyomány szerint született egy fia, mégpedig Pholos, a félig ember-félig ló kentaur, aki Héraklést negyedik munkája, az erymanthosi vadkan elfogása előtt vendégül látta. Szilágyi Andrea 2005 |
|
||||||||||
