| Lexikon | |
| Egyszerű kereső | Összetett kereső | Műtárgylista | Lexikon |
|
Kopt művészet az arab hódítás után Az arab sereg 'Amr ibn al-'As vezetésével 639-ben jelent meg Egyiptom határainál és 642-re befejezte az ország meghódítását. A hódítást követő századokban az egyiptomi társadalom keresztény maradt és az egyház biztosította a kopt írásbeliség fennmaradását, valamint a keresztények önazonosságának kereteit (irodalmi elemeket, a vizuális művészet témáit, formáit és stílusát). Az egyiptomi keresztény egyház azonban idővel egyre inkább függő helyzetbe került az iszlám államtól.Egyiptomban a 8. században a püspökök és a kolostorok vették át a keresztény nagybirtokosságtól a magas művészet pártfogójának szerepét. A falfestmények ekkor a korábbi stílushagyományokat folytatják, úgy tűnik azonban, hogy építészeti kőfaragványok már egyáltalán nem készültek keresztény megrendelők számára az arab hódítás után. A díszítő fafaragás hagyománya azonban töretlenül folytatódott. A hódítás utáni századokban kopt művészek és mesteremberek mohamedán megrendelők számára is dolgoztak és így hatottak az iszlám művészet változásaira is. Az iszlám világ művészetéből érkező hatások és bizánci importtárgyak révén viszont a kopt művészet formái is gazdagodtak, stílusa is változott. Az arab hódítás utáni századok kopt művészetének egyik meghatározó vonása a természeti formák ornamensekké való átalakítása. A kopt mesterek elfordultak a természeti formák ábrázolásának klasszikus hagyományaitól és leegyszerűsítették, stilizálták azokat. Ezt a jelenséget a kopt művészetben az "egyszerű formák" hagyománya készítette elő és az iszlám művészet bátorította és gazdagította. A korabizánci kor kis műhelyei indították el az "egyszerű formák" stílusáramlatát azzal, hogy a magas művészetből vett mintaképeket leegyszerűsítve ábrázolták, szimbólumokká alakították. Egyszerű formák persze nem csak a magas művészet más társadalmi miliőbe való áthelyezésével, ill. utánzásával jönnek létre. Olyan tárgyakat is megformálnak végletesen leegyszerűsítve, amelyeknél a forma alárendelődik a funkciónak és szimbólumként működik, a fontos csak az, hogy a használója tudja mit ábrázol. Ilyenek például az áldozati szobrocskák és amulettek. A kiállításon a nőalakot ábrázoló csontfaragványok jól érzékeltetik ezt. Ezek elődei szintén a későantik - korabizánci korban keresendők. Irodalom: Török L., A fáraók után - a kopt művészet kincsei Egyiptomból. Szépművészeti Múzeum, Budapest 2005 tavasz, Budapest, 2005. Hasznos Andrea 2005 |
|
||||||||
