Lexikon

Epidosis

Önkéntes adományozás. Minden epidosis közös társadalmi döntés, a népgyűlés határozata révén jött létre. Az ülésen meghatározták az adományozás célját, módját és azt, hogy kik tehettek felajánlást. Az adománygyűjtések fő okai a következők: építkezés, élelmezés, kulturális kiadások fedezése vagy katonai előkészületek finanszírozása. A felajánlható összeg lehetett tetszőleges vagy megszabott. A meghatározott összegű epidosisok esetében jól látható, hogy az esetek többségében alacsony összegeket állapítottak meg, ugyanis az epidosisok a társadalom legkülönbözőbb rétegeit reprezentálták - a kósi Nagy epidosisban például polgárok, polgárnők, törvénytelen gyermekek, paroikosok és idegenek is tehettek felajánlást (vö. IG XII 4, 1, 75, 7-14). A felajánlók számára igen fontos volt az adományozás tényét megörökítő feliratok által hordozott társadalmi presztízs. A presztízs fokmérője azonban többféle is lehetett. Minden esetben az első felajánlónak járt a legkitüntetettebb szerep. Utána vagy a többi felajánlás sorrendjében vagy ábécérendben tüntették fel a további jótevőket. A felajánlás lehetett előre eltervezett döntés eredménye vagy spontán reakció a körülményekre - társadalmi- és/vagy családi nyomás. (ELLIS-EVANS 2013, 109-110, CHANIOTIS 2013, 94-95). Visszatérő elemei a feliratoknak a mások (gyerekek, szülők, testvérek) nevében tett felajánlások. Ezzel a gesztussal az adományozó családjának elismertségét és státuszát igyekezett növelni, ahogy azokban az esetekben is, amikor az apa és a nagyapa nevét is feltüntették a határozaton. Az idegenek esetében a presztízs, a társadalmi megbecsülés elnyerése konkrét előnyökkel is járhatott, mint például a proxenos, az isotelés státusz, a megtisztelő euergetés cím vagy a polgárjog elnyerése.

Irodalom:
CHANIOTIS, Angelos 2013. Public Subscriptions and Loans as Social Capital in the Hellenistic City: Reciprocity, Performance, Commemoration. in MARTZAVOU, Paraskevi - PAPAZARKADAS, Nikolaos eds. Epigraphical Approaches to the Post-Classical Polis. Fourth Century BC to Second Century AD. Oxford, Oxford University Press, 89-106.
ELLIS-EVANS, Aneurin 2013. The Ideology of Public Subscriptions. in MARTZAVOU, Paraskevi - PAPAZARKADAS, Nikolaos eds. Epigraphical Approaches to the Post-Classical Polis. Fourth Century BC to Second Century AD. Oxford, Oxford University Press, 106 - 121.
MEIER, Ludwig 2012. Die Finanzierung öffentlicher Bauten in der hellenistischen Polis. Mainz, Verlag Antike.
MIGEOTTE, Léopold 1992. Les souscriptions publiques dans les cités grecques. Geneve, Droz. (École Pratique des Hautes Études. 4. Section. Sciences Historiques et Philologiques. 3. Hautes études du monde gréco-romain)
MIGEOTTE, Léopold 1998. Cinq souscriptions féminines a Cos a la période hellénistique. Revue des études anciennes, Vol. 100, 565–578.

Seres Dániel
2015