|
A görög írás születése
A betűírást a görögök a föníciaiaktól tanulták, és erre jól emlékeztek: ezt mutatja a mítosz is, amely arról szól, az írást Kadmos hozta el a görögöknek Föníciából. Amennyire biztos a görög ábécé föníciai eredete, olyannyira keveset tudni elterjedéséről, hogyan fejlődött tovább a sok kis helyi ábécé. A kiindulópont, a főbb eltérések és tendenciák a következők. A görög ábécé Kr.e. 800 körül születik meg, minden bizonnyal egy ember találmányaként. A betűk elnevezése egyértelműen utal a föníciai származásra ('aleph, beth, gimel, daleth stb. - alpha, béta, gamma, delta stb.), a betűk sorrendje és hogy a betűk egyszersmind a számokat is jelölik, szintén a sémi írást követi. Mivel a föníciai írás a magánhangzókat nem jelölte, a görög ábécé négy, számára fölösleges betűt a magánhangzók (a,e,i,o) jelölésére vett át, valamint a w hangot jelölő betűt u hangértékben illesztette a betűsor végére. A görög "anyaábécé" így 21 betűt tartalmazott.
 | | 2. k. |
A 24 betűt tartalmazó klasszikus ábécéhez képest hiányzott a ksi, phi, khi, psi és az ómega, megvolt benne viszont további két, a későbbiekben kiveszett betű: a digamma (= w) és a koppa (= o és u előtti k). A H betű hangértéke eredetileg 'h' volt (hehezetes hang), azokon a területeken azonban, ahol a h néma hang volt, már korán a hosszú "é" jelölésére használták és ennek analógiájára idővel bevezették az ómegát a hosszú "ó" jelölésére. Kettős mássalhangzók jelölésére (kh, ks, ps, ph) külön jeleket kezdtek használni.
 | | 3. k. Az ún. Nestór-csésze |
Ezek eltérései alapján megkülönböztethető alapvetően egy keleti görög és egy nyugati görög ábécé. A nyugati görög ábécé válik etruszk közvetítéssel a latin írás kialakulásának is alapjává. A görög betűk itáliai átvételéről szól a történet, miszerint egy Eugrammos (a.m. 'aki szépen tud írni', 'aki jól ismeri a betűket') nevű korinthosi mester útra kel Itáliába, és megtanítja írni az ottaniakat.
A görög betűírás első emlékei a Kr.e. 8. századból valók, edényekre vagy fogadalmi szobrocskákra vésett feliratok.
Három korai görög felirat:
 | | 4. k. |
- A ma ismert legrégebbi feliratot egy geometrikus vázára írták, amely egy athéni sírból került elő és Kr.e. 740 körül készülhetett. A felirat arról szól, hogy a váza egy táncverseny legügyesebb versenyzőjének jutalma volt. (jobbról balra futó írás; ld. 1. k.)
 | | Az ún. Nestór-csésze felirata |
- Az ún. Nestór-csésze (Dél-Itáliából) felirata, ami magyarul így hangzik: "Nesztór kupája, énbelőlem inni jó. Hogyha az ajkad hozzáér e pohárhoz, a szived szépkoszorús Aphrodité vágyát érzi azonnal." (Szilágyi J. Gy. ford.) (jobbról balra futó írás)
- az ún. Mantiklos-Apollón felirata. A felirat szövege prózafordításban így hangzik: 'Mantiklos ajándékozott engem tizedéből a Messzelövő Ezüstíjúnak, és te, Phoibos, válaszolj örömest!' ("kígyóírás")
Bélyácz Katalin
2004 |
|
|
