Lexikon

Héphaistos

Az athéni Héphaisteion

Az olymposi pantheon egyik legősibb tagja, a tűz és a kovácsmesterség istene. Nevének etimológiája tisztázatlan, valószínűleg egy, a görögök által az őslakosságtól átvett helyi ("égei" v. "pelaszg") istennév.
Homéros istenei közül az ő jelleme bontakozik ki a leghatározottabban: buzgó és segítőkész, lefegyverző kedvességével és öniróniájával nevetésre tudja fakasztani a halhatatlanokat. ő az egyetlen, aki izzasztó fizikai munkát végez. Héra (Zeustól vagy apa nélkül) bénán hozta a világra, s elkeseredésében nyomban ledobta a tengerbe az Olymposról.
Testi csúfságához azonban kivételes szépérzék és művészi tehetség járult. ő készítette egyebek mellett Achilleus híres fegyverzetét (Iliás 18.ének), Zeus jogarát (sképtron) és pajzsát (aigis), magának és más isteneknek ércpalotát épített, és saját keze művei azok a szolgálók, akik őt a járásban segítik. Az Olymposra való visszatérését annak a trónszéknek köszönheti, melyet Héra számára készített. A szék ugyanis fogva tartotta az istenek úrnőjét úgy, hogy csak Héphaistos tudta belőle kiszabadítani.
Másodszorra Zeus dobta le haragjában az égből, ezúttal Lémnos szigetén kötött ki, ahol a sintisiek "szedték fel a földről". Ezen a szigeten volt egyik legfontosabb kultuszhelye, nevét Héphaistia városának neve is őrzi. A lémnosi kabirokat Héphaistos fiainak tartották.
Másik jelentős kultuszközpontja Athén. Dór temploma, a Héphaisteion ma is jó állapotban látható az agora ÉNy-i oldalánál emelkedő dombon. Az Erechteionban Athéna és Poseidón mellett a kovácsistennek is volt oltára.
Az athéni mesteremberek egyformán pártfogóként tisztelték Athénát és Héphaistost közös ünnepük, a Chalkeia alkalmával. A két kézműves-istent mitikus történetek is összekötik. Egy hagyomány szerint a sánta isten segített Zeusnak Athéna születésénél: bárdjával az istenatya fejére sújtott, ahonnan Athéna bújt elő teljes fegyverzetben. Később Héphaistos megkörnyékezte (más történet szerint feleségül kapta) Athénát, de nászuk nem teljesedett be: Héphaistos magva a Földre hullva támasztott sarjat, Erichthoniost, Athén királyainak ősét.
Feleségeként több istennő is szóba jött, legnevezetesebb azonban Aphroditével való kapcsolata volt. Héphaistos pontosan tudta, hogy felesége Arésszel, a hadistennel csalja, ezért kikalapált egy elszakíthatatlan és láthatatlan láncot, amely a mit sem sejtő szerelmesekre hullott, s a megszégyenült isteni pár a halhatatlanok kiolthatatlan nevetésének tárgya lett - így meséli ezt Démodokos az Odysseia 8. énekében.
Héphaistos Arés mellett a görög-római művészetben a legritkábban ábrázolt olymposi isten. A többi olymposi ezernyi képi ábrázolásához képest a Héphaistost ábrázoló művek száma alig haladja meg a nyolcszázat. Megjelenése a klasszikus kor előtt nem egységes. A Kr.e. 7-5. században Athéna születésének segítőjeként jelenik meg, vagy az Olymposra való visszatérését mutatják be legszívesebben. A klasszikus kor után alig-alig fordul elő a vázaképeken.

IRODALOM
A. Hermary - A. Jacquemin, LIMC IV/1b (1988), 627-654, s.v. Hephaistos
F. Graf - A. Ley, DNP 5 (1998) 352-356, s.v. Hephaistos
E. Simon, Die Götter der Griechen, Darmstadt 1985.
Kerényi K., Görög Mitológia, Budapest 1977.
Ritoók Zs. - Sarkady J. - Szilágyi J.Gy, A görög kultúra aranykora, Budapest 19842.