Lexikon

Terenuthis

Város a Nílus-Delta legnyugatibb ágának nyugati partján, a Wadi Natrun felé vezető úton. A görög Terenuthis elnevezés az ezen a vidéken tisztelt kígyóistennő, Renenutet (görögül Termuthis) nevéből ered. A város neve koptul Terenuti volt, ennek arabos formája a Tarraneh. A fáraókorban a város elnevezése Per-Hathor-Nebet-Mefkat, azaz "Hathor, a türkiz úrnőjének háza" volt, amiből arra következtethetünk, hogy Terenuthis eredetileg Hathor istennő városa volt. A település közelében fekvő Kom Abu Billuban F. Ll. Griffith az 1887-88-as ásatási szezonban azonosította a Hathornak szentelt templom maradványait, amelyet I. Ptolemaios Sótér, illetve II. Ptolemaios Philadelphos (Ptolemaios-dinszatia) uralkodása során építettek.
Kom Abu Billu valójában Terenuthis városának temetőkörzete volt, amelynek sírjai a VI. dinasztia korától a Kr. u. 4. századig használatban voltak. A nekropolis legjellegzetesebb leletcsoportja a terenuthisi sztélé néven ismert sírkőtípus. Az esetek többségében az egy vagy több elhunyt reliefábrázolásával díszített sztélét, amelyre görög vagy démotikus feliratot véstek, a téglából épített sírfelépítmények homlokoldalán lévő fülkében helyezték el. A sztéléket általában építészeti keret (oszlopokon nyugvó klasszikus, kevert stílusú, vagy egyiptomi típusú oromzat) zárta le. Ez a motívum, valamint a sztélé elhelyezése mind arra utal, hogy a sírkövek a megdicsőült elhunytakat sírjukban mint saját halotti kultuszuk szentélyében ábrázolták. Amikor a túlélők elhelyezték halotti áldozataikat a sztélé előtt, valójában a kultuszkép elé tették le azt, amire az elhunytnak a túlvilági létben szüksége lehetett.
A ma ismert terenuthisi sztélék a Kr. e. első század végétől a Kr. u. harmadik század közepéig-végéig terjedő időszakból származnak. E hosszú idő alatt ugyanaz a három fő sztélétípus készült a terenuthisi sírkőkészítő műhelyekben, főleg nem egyéni megrendelésre, hanem raktárra: álló alak áldozatot hajt végre vagy az úgynevezett orans, imádkozó gesztusban felemeli karját; az elhunyt halotti ágyon fekve halotti áldozatokat fogad; kuporgó gyermekalak. Az elhunyt nemének és korának megfelelő típusú előregyártott síremléket a hozzáadott felirattal tették személyes síremlékké. Amint a görög/római és az egyiptomi halotti kultusz elemeit egyaránt tartalmazó ábrázolások, úgy a feliratokban megjelenő görög és egyiptomi nevek is egy etnikailag és kulturálisan összetett közösségre vallanak.


Endreffy Kata
2005