|
Minósi kultúra
Sir Arthur Evans (1851-1941) nevéhez kötõdnek az elsõ komoly krétai régészeti feltárások, elsõsorban Knóssosé. Õ volt az továbbá, aki megkülönböztetésül a szárazföldi, ún. mykénéi kultúrától, minósinak nevezte el a krétai bronzkori civilizációt, a mitikus knóssosi királyról, Minósról. Szintén Evans volt az, aki meghatározta kronológiáját is: kb. Kr.e. 3000-1400 tartott a minósi kultúra, virágkora az 1700-1450-ig tartó idõszakra tehetõ.
Ez a sajátos krétai kultúra keleti gyökerekkel bírt, de mégis az elsõ európai magaskultúrának tartják, amely jelentõs hatást gyakorolt a mykénéi szárazföldi görög kultúrára, és azon keresztül a késõbbi görög és így az európai kultúrára is.
Mûvészetében kimutathatók a már említett keleti elemek,
 | | Kamares váza, a Kr.e. 1800 k. |
elsõsorban egyiptomi és szíriai hatások, de mindenképpen egy új kultúra eredményeirõl kell beszélni: változatos formájú kõvázák, kiemelkedõ fémmûvesség, fajansz, üveg és elefántcsont-tárgyak, pecsétlõk, továbbá a jellegzetes krétai kerámiák, mint fémedényeket utánozni igyekvõ tojáshéj kerámiák, vagy a sötét alapon vörössel és fehérrel festett Kamares-vázák jellemzik, továbbá kiemelkedõ szépségûek freskói is.
Rendelkeztek saját írással is. A legkorábbi, Evans által hieroglifikusnak elnevezett írásuk képekbõl állt: mindössze egyetlen emlék maradt fenn róla, a phaistosi korong.
 | | A phaistosi korong |
Ezen a korongon ráadásul még külön érdekes, hogy a jeleket rápecsételték az agyagkorongra: nem vésték, nem karcolták - hanem elõre elkészített pecsétlõkkel belenyomták, és így hoztak létre összefüggõ szöveget. Ezért tulajdonképpen a phaistosi korong az elsõ nyomtatott írásbeli emlék, habár a felirat értelmét eddig megfejteni senkinek sem sikerült.
A paloták korában alakult ki az ún. lineáris A írás. Mivel azonban az az etnikum, amely ezeket az írásokat használta, nem görög volt, ezért nyelvük ismerete nélkül mind a két írás máig megfejtetlen. Nem így a lineáris B szótagírás, amely az Kr.e. 1450 körül bekövetkezõ katasztrófák után jelent meg a szigeten és a szárazföldön: a görög nyelvû mykénéiek alakították ki a lineráris A alapján. Nyelve tehát már görög volt, ezért ezt sikerült is megfejteni.
Földrajzi elhelyezkedése révén a minósi kultúra jelentõs kereskedelmi tevékenységet folytatott, leginkább a levantei térséggel és Egyiptommal, illetve gyarmatokat is létesített Kythéra, Mélos és Théra szigeteken. A civilizáció Kr.e. 1450 körül a Théra (Szantorini) szigeti vulkánkitörés miatt meggyengült, majd egy generációval késõbb a mykénéiek hódították meg.
A minósi kultúra talán legfontosabb jelentõsége, hogy kapcsolódási pontot teremtett kelet és nyugat között.
|
|
|
