Erós-Dionysos-Thanatos
Bronzkor

Minden ókori kultúrában alapvetõen kétféle kronológiai rendszer használatos: egyrészt az abszolút kronológia, amely az évszámokban kifejezett idõrendet jelenti, másrészt pedig a relatív kronológia, amely az anyagi kultúra meghatározott tárgytípusainak fejlõdéstörténetét veszi alapul. A terület bronzkori kronológiáját az eltérõ fejlõdést és jellemzõket mutató területek szerint osztályozzák a relatív kronológia alapján, amelyekhez azután abszolút kronológiai dátumokat, azaz évszámokat rendelnek hozzá. A kultúrák egyedi fejlõdése eltérõ lehet, ezért az egyes periódusok nincsenek mindig összhangban egymással. A bronzkor mindegyik kultúrrégióban három fázisra oszlik: kora-, középsõ és késõ-bronzkorra, amelyet mindegyik területen egyedi elnevezéssel illetnek. Ez a három fázis pedig kultúránként eltérõ módon a tárgytípusok fejlõdéstörténete szerint oszlik további alfázisokra, amelyeket római számmal jelölnek. Az ezeken belül elkülöníthetõ rövidebb periódusokat pedig betûvel jelölik. Kréta területére például a minósi megjelölést használják, azaz beszélhetünk kora-, középsõ- és késõ-minósi korról, ezen belül pedig például késõ-minósi III A, B és C fázisokról. A Kykládok szigeteire a kykládikus megjelölés a használatos, míg a szárazföld bronzkori kultúrája helládikus néven ismert. A szárazföld késõ-helládikus idõszakára a mykénéi palotáról elnevezett mykénéi kor megjelölés is elfogadott. Az ezeken a területeken kívüli régiókra (pl. Észak-Görögországra) az általános bronzkor megjelölést használják. Abszolút kronológia tekintetében a kora-bronzkor Kr.e. 2900 és 2100 közé tehetõ. A középsõ-bronzkort Kr.e. 2100 és 1600 közé, a késõ-bronzkort pedig Kr.e. 1600 és 1100 közé keltezik.


Lebegyev Judit
2004