|
Amphora
 | Teanoi amphora.
Basel, Antikenmuseum und Sammlung Ludwig, A.M. 281 |
Kétfülû (ezt jelenti a görög amphoreus szó), öblös testû, széles szájú nagyméretû edény, a symposion fontos kelléke. A görögöknél elsõsorban a bor tárolására használták, de tartottak benne olajat és vizet is. Díszített változatait a lakomák résztvevõi elé tették az asztalra, a díszítetlen típusokat (ún. tárolóamphorák) pedig a pincékben õrizték.
A díszített változatnak két fõ formáját különböztetjük meg: a has-amphorát (az edény nyaka és teste egyetlen folyamatos ívet alkot) és a nyak-amphorát (az edény nyaka élesen elválik a testtõl).
A nyakamphora egyik jellegzetes formája a Kr.e 490-es évektõl megjelenõ kisméretû (kb. 30-40 cm magas), magas nyakú ún. nolai amphora. Nevét a dél-itáliai Nola városáról kapta, ahol nagy mennyiségben kerültek elõ ilyen amphorák. ld. például a Tithonos-festõ vázáját.
Az amphorák különleges típusa az ún. Panathénaia-amphora, amely a négyévente Athénban tartott nagy Panathénaia ünnep alkalmával rendezett sportversenyek gyõzteseinek adott díj (olaj) csomagolóanyaga volt. Az elsõ Panathénaia-amphorák a Kr.e. 560-as években jelentek meg és egészen a Kr.e. 2. századig készítették ezeket. Mindvégig megõrizték díszítésük hagyományosan feketelakos technikáját. Fõ oldalukon mindig Athénát ábrázolták, a Kr.e. 4. századtól feltüntetve a verseny évében hivatalban lévõ archón nevét is. Hátoldalukon pedig az a versenyszám látható, amelyben a gyõztes résztvett. A Kr.e. 4. században Apuliában és Lucaniában is készítettek Panathénaia-amphorákat, ezek azonban mind díszítésükben, mind rendeltetésükben eltértek az eredeti athéni változatoktól.
Dági Mariann
2004
|
|
|
|
