|
Kykládok
 | Az Égeikum térképe, a Kykládok vonalkázással jelölt szigetcsoportjával.
A fénykép forrása: W. Ekschmitt, Kunst und Kultur der Kykladen, Mainz am Rhein 1986, 10. |
Égei-tengeri szigetek a görög szárazföld és Kréta között. Egy ókori elképzelés szerint nevüket azért kapták, mert körbeveszik Délost, Apollón és Artemis születési helyét (gör. kyklos: kör).
A szigetcsoport legfontosabb tagjai Paros, Naxos, Mélos, Siphnos, Théra és Mykonos. Fõ jellegzetességük, hogy többükön gazdag márványbányák mûködtek, a legjobb minõségûek Paroson. Kultúrájuk egyik virágkora a bronzkor, amikor Trójához, Krétához és a görög szárazföldhöz hasonlóan önálló kultúrkört alkottak az Égeikumban (kykládikus kultúra). A Kykládok bronzkori szobrászatának az idolok mellett a kõedény is jellemzõ mûfaja. Az archaikus korban szobrászatuk révén játszottak nagy szerepet a görög mûvészet történetében (archaikus szobrászat). Utána megszûnt önálló mûvészeti arculatuk.
|
|
|
|
