|
Kréta
 | | Krétai látkép |
Kréta 8300 négyzetkilométeres területével a mai Görögország legnagyobb szigete, kelet-nyugati hosszúsága kb. 250 km, míg észak-déli szélessége 12-57 km. A szigeten keresztül húzódó hegység legmagasabb pontjai a Fehér-, az Ida- és a Dikté-hegyek.
Ezen a szigeten alakult ki Európa elsõ magaskultúrája, az ún. minósi kultúra. Habár meghatározóak voltak a keleti vonásai, hiszen a szigetet elsõként benépesítõk valószínûleg Elõ-Ázsiából vagy Anatóliából érkeztek, mégis nagy mértékben különbözött a keleti kultúráktól. Már a neolitikumból származó leletek is jelentõsek, a sziget fénykorát azonban a bronzkorban élte, amikor olyan híres paloták épültek, mint Knóssos, Phaistos, Mallia, Zakro. Ezekben palotaközpontokban szervezõdött meg a sziget politikai és gazdasági élete.
Kr.e. 1450 körül természeti katasztrófa rázta meg a virágzó krétai kultúrát. A tõle északra fekvõ Théra (Szantorini) szigetén lévõ vulkán kitörése hatását éreztette Krétán is.
 | | Krétai táj |
Ezt a válságot még sikerült kiheverniük, újjáépültek a paloták, de alig egy generációval késõbb egy idegen, valószínûleg görög eredetû támadás söpört végig a szigeten, amelynek már nem tudtak ellenállni és a krétai civilizáció elveszítette önállóságát. Az Kr.e. 9. és a Kr.e. 7. sz. folyamán újra jelentõs kulturális központként mûködött, de a görög klasszikus korban már veszített jelentõségébõl és fokozatosan lehanyatlott.
A krétai civilizáció hatása a görög szárazföld kultúrájára azonban maradandó jelentõségû, és a görög mitológiában is megõrizte kiemelt pozícióját, mint Zeus születésének és nevelkedésének helyszíne.
|
|
|
|
